Hatályon kívül helyezte csütörtökön a Kúria az első fokú bíróság ítéletét a Líra Könyv Zrt. fogyasztóvédelmi ügyében, amelyet a kormányhivatallal szemben indított, miután utóbbi 12 millió forintra bírságolta a kiadót egy meleg tinédzserekről szóló könyv fólia nélküli árusítása miatt.

Az eljárás során a Fővárosi Törvényszék első körben még a Lírának adott igazat, a kormányrendelet szerint ugyanis az olyan, homoszexualitást megjelenítő, gyermekeknek szóló termékek, mint amilyen a Heartstopper is

a többi terméktől elkülönítve csak zárt csomagolásban forgalmazható”.

Ez a szöveg elhíresült a vesszőhibájáról, az ügy kezdetekor hatályos rendelet ugyanis ilyen formában azt jelenti, hogy akkor kell a zárt csomagolás, ha el van különítve a könyv. Ha nincs elkülönítve, fólia sem kell. “A vessző az vessző. A magyar nyelv szabályai legalább olyan köztudottak, mint maguk a társadalom jogviszonyait szabályozó jogszabályok. Nem volt a bíróságnak kétsége, hogy mit jelent a mondat, alternatív értelmezés nem merült fel” – indokolta a döntést a Fővárosi Törvényszék februárban, így arra sem volt szükség, hogy abban a kérdésben döntsön, mi számít a homoszexualitás megjelenítésének és népszerűsítésének.

Mostani ítéletében a Kúria azonban arra jutott, hogy a rendelet értelmezése az első fokú bíróságnál hibás volt és bár tény, hogy a nyelvtani tartalom kell, hogy legyen a kiindulópont (és ezt helyesen is állapította meg a törvényszék), annak értelmezésében már hibázott. “Világos és egyértelmű”, hogy elkülönítve és zárt csomagolásban lehet csak forgalmazni ezeket a könyveket a Kúria szerint, így téves volt az a következtetés, hogy a zárt csomagolás kitétele lenne az elkülönítésnek. Minden alapot nélkülöz az elsőfokú bíróság értelmezése, hiszen semmi nem utal feltételes módra a szövegben, nincsen “akkor… ha” szókapcsolat vagy semmi hasonló – tették hozzá. Megjegyezték azt is, egy esetleges vesszőhiba se lenne alkalmas arra, hogy olyan tartalmat tulajdonítsanak a rendeletnek, ami nem következik a normaszövegből.

Márpedig az a Kúria szerint félreérthetetlen, ennek alátámasztására az Alaptörvény részeit is idézték, miszerint a házasság férfi és nő között valósulhat meg, az anya nő, az apa férfi és minden gyereknek joga van a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéshez, valamint a születési nemének megfelelő önazonossághoz.

Az ilyen könyveket nem lehet mutogatni, közszemlére tenni úgy, hogy bárki nehézség nélkül láthassa őket”

– zárta rövidre a vitát a Kúria. Az ítélet értelmében újra le kell folytatni az elsőfokú eljárást, a Lírának pedig 60 ezer forintnyi perköltséget kell megfizetnie a kormányhivatalnak.

A törvényszék döntése óta eltelt időben közben bekerült a jogi szövegbe a vessző, erre is hivatkozott a kormányhivatal ügyvédje a Kúrián csütörtökön. A testületnek azt kellett eldöntenie, igazat ad-e a törvényszéknek és hatályban tartja az ítéletet vagy megsemmisíti azt és új eljárást rendel el.

Az ügyet különböző síkokon lehetett értelmezni, a törvényszék ebből a nyelvtani megközelítést választotta a történeti helyett – érvelt a kormányhivatal, aki szerint minden logikát nélkülöz a Líra által előadott értelmezés, hiszen az olyan, mintha nem is létezne a kormányrendelet.

Bár az ügyet nyilvánvalóan csak az akkor hatályos jogszabályok szerint kell értékelnie a bíróságnak, a hivatal szerint az azóta beiktatott módosítás őket igazolja, hiszen minden kétséget kizár a jogalkotó szándékával kapcsolatban.

Ugyanerre a módosításra tért ki a Líra ügyvédje is, ők azonban úgy érzik, éppen őket igazolja a változtatás. “A gyermekeknek szóló olyan termék, amelynek meghatározó eleme a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérésnek, a nem megváltoztatásának vagy a homoszexualitásnak a megjelenítése vagy népszerűsítése vagy a szexualitás közvetlen, naturális vagy öncélú ábrázolása, a többi, gyermekeknek szóló terméktől elkülönítve, zárt csomagolásban forgalmazható” – szól a jelenleg hatályos rendelet, amelyben a korábbihoz képest újdonság a meghatározó elemre vonatkozó kitétel.

Márpedig a Líra szerint így bár az árusításra vonatkozó szabályok szigorodtak, az érintett termékek köre szűkült, ami mellett nem lehet elmenni, hiszen nyilvánvaló, hogy a jogalkotó ennek a pernek és más, hasonló eljárások tapasztalatai alapján rájött, hogy az eredeti szabály “teljességgel alkalmatlan és életszerűtlen” volt és a hozzá fűzött várakozásokat sem váltotta be.

A Líra felhozta azt az érvet is, amelyet a törvényszéken is előadott korábban, miszerint a rendelet szövege megegyezik a médiatörvény ugyanerre vonatkozó szövegével. Fontos különbség azonban, hogy a könyvekre vonatkozó jogszabályhoz nem tartozik olyan kiegészítés, mint amit a Nemzeti Hírközlési- és Médiahatóság kiadott egy útmutató formájában, ami világosan kategorizálja a homoszexualitás megjelenítésének különböző szintjeit. Hozzátették, az NMHH útmutatója szerint a Heartstopper-könyvek nem minősülnének jogsértőnek.

“A jogalkalmazó nem felelős a jogalkotó esetleges hibájáért” – tért vissza az ügyvéd a vesszőhöz és elutasította a kormányhivatal arról szóló érveit, hogy a közbeszéd alapján egyértelmű volt, mi a rendelet célja, hiszen csak a jogszabályok ismeretét lehet felróni, médianyilatkozatokat például nem. Felelősséget ugyanis csak a törvényekben leírtak miatt lehet felróni évszázadok óta – állítják.

A könyvkiadó jogi képviselője olyan hosszan sorolta érveit, hogy a bíróság többször is figyelmeztette, ne térjen el az ügy tárgyától. Elhangzott ugyanis az Amerikai Egyesült Államok igazságügyi miniszterének egy korábbi idézete, amely arról szólt, a jogállamiság nem csak ügyvédi szófordulat, hanem a demokrácia alapja, amelyben nincsenek külön szabályok vagyoni, származási vagy politikai szempontok szerint, azok egységesek és minden állampolgárnak védelmet biztosítanak.

Szeretett volna idézni Visky András Kitelepítés című művéből is, ugyanis annak bizonyos részei miatt erre is vonatkozhatna a kormányrendelet, ezt azonban a bíróság már nem engedte. Az ügyvéd szerint a rendelet értelmében a Kossuth-díjas Visky könyvét a fel nem olvasott, egy meleg fiúról szóló idézetek miatt nem lehetne iskolák és templomok 200 méteres körzetében forgalmazni, pedig az felnőtteknek szól.

Felhozta továbbá azt is, hogy a “homofóbtörvény” alapján született a rendelet, előbbit a szakmai szervezetek, így az Unicef vagy a Hintalovon Alapítvány is élesen bírálta és kimondták, címével ellentétben semmilyen módon nem védi a gyermekeket vagy jogaikat.