szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

A döntés alapján, a GDPR arra kötelezi a magyar hatóságokat, hogy helyesbítsék a nemi identitásra vonatkozó személyes adatot, amennyiben az pontatlan, vagyis minden olyan esetben, amikor a transz emberek társadalmi valósága és nemi identitása eltér a születéskor rögzített nemüktől.

A hatóságok nem hivatkozhatnak arra, hogy a magyar jogban 2020 májusa óta nem érhető el a transz emberek számára a nem jogi elismerése, azaz a nem- és névváltoztatás lehetősége. A jelenlegi magyar szabályozás – mivel akadályozza, hogy a transznemű személy éljen a személyes adatai védelméhez, ezen belül a megélt nemi identitása szerinti helyesbítéshez fűződő jogával – összeegyeztethetetlen az uniós joggal, írja csütörtöki közleményében a Háttér Társaság.

A döntés előzménye, hogy egy 2014-ben menekültként elismert, azóta Magyarországon élő transz férfi 2021-ben hiába kérte a nemének és nevének megváltoztatását az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóságtól, ezt elutasították. Ezért a Magyar Helsinki Bizottság és a Háttér Társaság segítségével bírósághoz fordult.

A Fővárosi Törvényszék 2023 tavaszán előzetes döntéshozatali eljárást kezdeményezett az ügyben. Az EUB csütörtöki döntése kimondja, hogy a jelenlegi magyar szabályozás – mivel akadályozza, hogy a transznemű személy éljen a személyes adatai védelméhez, ezen belül a megélt nemi identitása szerinti helyesbítéshez fűződő jogával – összeegyeztethetetlen az uniós joggal. A helyesbítési kérelem alátámasztásához szükség lehet a pontatlanság megállapításához észszerűen megkövetelhető bizonyítékra, de fontos: a hatóságok „semmilyen körülmények között nem tehetik e jog gyakorlását (…) nemváltó műtét elvégzésére vonatkozó bizonyítékok benyújtásától függővé”.

„Az elmúlt időszakban a transz embereket folyamatos kormányzati vegzálás érte. Az ítélet egy reménysugár, hogy nem lehet őket jogaiktól megfosztani és a létezésüket tagadni” – tette hozzá Polgári Eszter, a Háttér Társaság Jogi Programjának vezetője. 

A Háttér Társaság szerint komoly kérdéseket vet fel az EUB döntése, különösen pár nappal az újabb Alaptörvény módosítás benyújtása után. A módosítás indokolása szerint annak célja, hogy „megakadályozza azokat a törekvéseket, amelyek a születési nem megváltoztatásának lehetőségét sugallják”. Az EUB ítélete ugyanakkor pont arra kötelezi a Magyarországot, hogy biztosítsanak lehetőséget a nem adat módosítására az állami nyilvántartásokban.

A transznemű emberek magyarországi nehézségeiről, érintettek megkérdezésével, itt foglalkoztunk részletesen.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!