Tévhitek a diákhitelről: hogyan lehet nagyot bukni?

„Olyan szak mellett érdemes felvenni a diákhitelt, amivel el lehet helyezkedni: mérnök, fizikus, informatikus, orvos. Bölcsész, szociológus vagy tanári diplomával persze hogy nem keresel semmit” – írja egy hozzászóló az egyik diákhitellel foglalkozó fórumon. Nem véletlenül. A mai napig megoszlanak a vélemények arról, hogy előnyös-e a diákhitel felvétele, segít-e a hallgatókon, és ha igen, kiken, milyen áron. Abban sokan egyetértenek, hogy aki másból nem tudja fedezni egyetemi tanulmányainak, lakhatásának költségeit, rákényszerül a kölcsönre. Ugyanakkor az is igaz, hogy a hitel nem az egyetlen módja a pénzhez jutásnak. Míg nem kínálták fel a csábító hitel lehetőségét, a diákok egy része óralátogatás mellett, vagy éppen után dolgozott, hogy fedezni tudja kiadásait. (Mellesleg ez remek alkalom a szakmai gyakorlat megszerzésére vagy arra, hogy a pályakezdők még tanulmányaik befejezése előtt el tudjanak helyezkedni.) A „szegény, máshogy nem tudna diplomát szerezni” érvet ezért meg kell torpedóznunk. Persze kivételek - és rászorulók - mindig vannak, mindenesetre tény, hogy aki pusztán azért veszi fel a diákhitelt, mert kényelmesebb életre vágyik, később csúnyán ráfaraghat. A visszafizetendő, kamatokkal terhelt összeg ugyanis többszöröse lehet az egykor folyósított kölcsönnek.

Diákhitelt minden magyar állampolgár igényelhet, akinek érvényes hallgatói jogviszonya van valamely felsőoktatási intézménnyel, és még nem töltötte be negyvenedik életévét. Az államilag finanszírozott képzésben részt vevők havi 15, 21, 25, 30 vagy 40 ezer forintot vehetnek föl, egy tanulmányi félévben legfeljebb öt hónapig. A költségtérítéses képzést választó diákok a havi 50 ezres konstrukciót is választhatják. A hitelt egy összegben is kérhetik, államisok legfeljebb 200 ezer, míg a költségtérítésesek havi 250 ezer forintot kaphatnak, legfeljebb tíz tanulmányi félévre.

Törésvonalak. A pénz elfolyik? © AP

A hallgatói jogviszony megszűnését követő hónapban viszont meg kell kezdeni a hitel törlesztését. (Legkésőbb a hallgató 40. születésnapját követő második negyedév első napjáig.) Az első két évben az előző év október 31-én érvényes minimálbér 6 százaléka lesz a legkisebb törlesztőrészlet. Aki akár csak egyszer is havi 50 ezer forintot igényelt, annak az előző év október 31-én érvényes minimálbér 8 százalékát kell visszafizetnie. Jelenleg, a 2008-ban érvényes havi 69 ezer forintos minimálbért alapul véve, a legkisebb havi törlesztőrészlet  4140 forint. Aki jövőre kezdi a visszafizetést, a 2009-es minimálbért alapul véve (71 500 forint) már nem törleszthet kevesebbet havi 4290 forintnál. A harmadik évtől a visszafizetés feltételei módosulnak: a két évvel korábbi kereset hat százalékának 1/12-et részét kell törleszteni. Amennyiben a hallgató az 50 ezres konstrukciót választotta, két évvel korábbi keresete nyolc százalékának 1/12-et részét utalhatja át a Diákhitel Központ számlájára havonta. Többet persze lehet, de nem mindegy, hogyan.

Előtörlesztés: jelezni kell!

„Gondoltam, jobb, ha kicsit előtörlesztek, de mint kiderült, ez nem is olyan egyszerű. Kétféleképpen akartam csökkenteni a tartozásomat: a szokásos havi összegnél többet befizetve (...), illetve egy nagyobb összeg átutalásával. A meglepetés az egyenlegértesítő kézhezvételekor, és az azt követő telefonálgatáskor ért” – írta egy fórumozó, akinek tartozása félmillió forintra rúgott a hozzászólás bejegyzésekor. „Kétféle fizetési mód lehetséges: az előtörlesztés és az előteljesítés. Mindkettőt ugyanarra a bankszámlára kell utalni. Befizetéskor a csekken szereplő megjegyzés rovatba a szerződésszám mellé oda kell írni, hogy az átutalt összeget előtörlesztésre szánják. Ekkor írjuk jóvá a tőketartozásból a befizetett összeget” – magyarázza Őri András, a Diákhitel Központ kommunikációs igazgatója, hol a hibalehetőség. Ha tehát a hiteltörlesztő többet utal át a kötelező, havi törlesztőrészletnél, ám nem tünteti fel a csekken, hogy az összeget mire szánja, gyakorlatilag fölöslegesen strapálja magát, a többlet ugyanis felhasználatlanul áll majd a számlán.

A törlesztés felfüggesztése hallgatói jogviszony esetén

„Szeptemberben beiratkoztam az egyik egyetem kétéves képzésére. Kértem a hiteltörlesztés felfüggesztését, ám hó végén jött a levél, hogy fizessem az elmaradásomat, késedelmi kamatokkal együtt ez körülbelül 4200 forintot tett ki. Amikor egy héttel később a második felszólítás is megérkezett, már 10 ezer forint fölött volt az elmaradásom. Addigra kiderült, hogy az egyetem igazolta hallgatói jogviszonyomat, de a fölhalmozódott tartozást ki kell fizetnem” – meséli egy másoddiplomás képzésben részt vevő 28 éves lány. 

A Diákhitel Központ szabályzata szerint a hallgatói jogviszony igazolásától kezdve – ezt az egyetem jelzi a DH Központnak – egészen annak megszűnéséig szünetelhet a hitelvisszafizetés. (Közben az adós tartozása kamatozik,  az idő ellene dolgozik.) A gyakorlatban a jogviszony igazolását követő hónaptól nem kell törlesztenie. Vagyis hiába iratkozik be valaki szeptemberben – és kéri a visszafizetés felfüggesztését –, abban a hónapban még törlesztenie kell. Adategyeztetésre havonta egy alkalommal, általában hó végén kerül sor az illetékes intézményekkel – tudtuk meg Őri Andrástól. Vagyis, ha valaki szeptember utolsó napjaiban kap észbe, és kéri a törlesztés felfüggesztését, legkorábban novemberben mentesülhet ez alól. Azt is érdemes észben tartani, hogy ha valaki újból beiratkozik valamely felsőoktatási intézménybe és korábban már igényelte a diákhitelt, de még nem használta ki a tíz szemeszteres lehetőséget, a DK automatikusan elkezdi folyósítani a pénzt, hacsak a bejelentőlapon nem tünteti fel a hallgató, hogy kéri az utalás felfüggesztését. (A diákhitel kamata 2009. július 1. és december 31. között évi 10,5 százalék.)

Buktatók

Amikor a hitelfelvevő nem kezdi meg időben a törlesztést vagy hátraléka halmozódik fel, felszólító levelet kap. Ha 90 nap alatt a minimálbér összegénél nagyobb hátralékot képez, felkerül a rossz adós listára – BAR-listára, vagyis bankközi adós- és hitelinformációs nyilvántartásba kerül. Hathavi hátralék után a DK felmondhatja a szerződést. Ettől kezdve az adós nem törleszthet havonta, tartozását egy összegben, a kamatokkal és késedelmi kamatokkal együtt 14 napon belül vissza kell fizetnie. Adatai az APEH-hez kerülnek, az adósság behajtása már nem a DK feladata. A tartósan nem fizetők száma évek óta nagyjából ugyanannyi: 3-4 ezer.

© Stiller Ákos

A figyelmetlenségen, hanyagságon kívül a be nem jelentett címváltozás is elég lehet ahhoz, hogy valaki BAR-listás legyen. Így járt az egyik fórumozó is, aki elköltözött állandó lakhelyéről, ám új címére már nem jutottak el a tartozása rendezését sürgető levelek, fél év után felmondták a szerződését. Egy összegben kellett volna kifizetnie több mint egymillió forintot, ám részletfizetési lehetőséget kért és kapott. Ennek ellenére BAR-listára került, így viszont nem kap kölcsönt a banktól lakásvásárlásra. Patthelyzet. Saját bevallása szerint hibázott – nem olvasta el az apróbetűs részt a szabályzatban arról, hogy kik és milyen feltételekkel igényelhetnek célzott kamattámogatást vagy kérhetik a hiteltörlesztés felfüggesztését – és ennek megfizette az árát. Aki gyesen vagy gyeden van, mindkét „kedvezményt” kérheti (kamattámogatás, a törlesztés szüneteltetése), ha igényét írásban jelzi, a szabályzatban meghatározott igazolások birtokában, amelyek alátámasztják jogosultságát.

„A szankciók kemények” – ismeri el Őri András, azzal indokolva a szigort, hogy ha valaki nem fizet, a többieknek kell helytállniuk helyette. Ezt a hiteltörlesztéssel elmaradó delikvensekben igyekeznek is tudatosítani. „Tartozásának rendezésével még idejében elejét veheti azoknak az esetleges, Ön számára hátrányos következményeknek, amelyek a DK Zrt. Üzletszabályzata ... pontjaiban foglaltak bekövetkezése esetén szerződésének felmondását eredményezhetik” – áll egy, mindössze egyhavi elmaradásról tájékoztató levélben. Felvetésünkre, miszerint a felszólítás hangneme az érintettekben ellenérzést válthat ki, a kommunikációs igazgató elismerte: lehetne kellemesebb stílusban is közölni a lényeget, ezen még dolgozniuk kell. (A DK indulása óta, tehát 2001-től 2009. június 30-ig 271 ezer diáknak folyósított hitelt.)

Csábítás vagy elrettentés?

Hosszú távon nem kifizetődő, ha valaki évtizedekig a minimális törlesztőrészletet utalja, ez ugyanis jó darabig csak a tőketartozásra rakódott kamatokat fedezi, és a visszafizetendő összeg tovább nő. „Rögtön úgy indulok neki az életnek, hogy van 500 ezer forint tartozásom, el vagyok adósodva” – írja az egyik fórumozó, hozzátéve, lett volna kőműves, akkor nem lenne tartozása. Igaz, diplomája sem. Egy másik megszólaló beismeri: „Tudom, hogy az én hibám (és ezt kicsit éreztették is velem), mert nem olvastam el részletesen a szabályzatot”. A diákhitel-felvevők egy része ebbe a hibába esik: közvetve több milliós tartozást halmoznak fel. Érdemes mérlegelni, hogy megéri-e a tortúrát, nem lehet-e máshogy pótolni a hiányzó összeget, van-e reális esély arra, hogy belátható időn belül rendezni tudjuk tartozásunkat. Ha valaki úgy dönt, hogy belevág, mindenképpen tanulmányozza a szabályzatot, különös tekintettel az apróbetűs részekre.