Táppénzcsalók nyomában: hogyan fülelik le őket?

Egy évvel ezelőtt még az volt a legnagyobb problémájuk a cégeknek, hogy évente több millió forintos kárt okoznak a táppénzcsalók, ám a válság miatt ez megváltozott: egyre több dolgozónak a munkáltató javasolja a betegállományba vonulást a válság hatására visszaesett megrendelések miatt, ám a dolgozók ódzkodnak ettől, nehogy úgy döntsön a cég, hogy már vissza sem kell jönniük. Olyannyira nagy a bizonytalanság és az állásféltés, hogy a törvény adta lehetőség ellenére legtöbben még a szabadságuk egy részét is veszni hagyják.

A szabadságkiadás gyakorlatát ellenőrizve a munkaügyi felügyelők egyre gyakrabban azzal a szabálytalansággal találkoztak, hogy a munkáltató papíron kiírja ugyan a szabadságot, alkalmazottja azonban dolgozik. Ha már szabadságra sem mernek elmenni az alkalmazottak, akkor elképzelhető, hogy betegen sem engedik meg magunknak ezt a "luxust". Ugyanakkor azoknál a cégeknél, ahol nagyobb létszámú leépítés várható, sokan választják megoldásként a táppénzt. A passzív táppénz akkor jár, ha a munkavállaló az állásvesztés után három napon belül felkeresi a háziorvost, aki keresőképtelennek nyilvánítja. Az egész évre vonatkozóan még nincsenek OEP-adatok, de az első háromnegyed év adatai arról árulkodnak, hogy a 2008-as esztendőhöz képest kevesebb volt a táppénzes esetek száma 2009-ben - árulta el Molnár Barbara, az OEP munkatársa.

"Csak" információt gyűjtenek

Eközben már magáncégek is utánajárnak, valóban keresőképtelen-e a dolgozó, így tesz például a Pannon-Work Személyzeti Szolgáltató cég is. A szolgáltatás keretében javaslatot tesznek a munkaszerződés átalakítására, és miután a munkavállaló írásban hozzájárult személyes adatainak (név, lakcím) kiadásához, valamint ahhoz, hogy felkereshetik betegszabadsága alatt, a cég munkatársai élve a lehetőséggel, meglátogatják otthonukban a táppénzen lévő alkalmazottakat a munkaadók megbízásából. És hogy miből áll egy ilyen "látogatás"? Olvassa el a cikk folytatását itt.

Tartalmi partnerünk a HR Portál.