Miért veszélyes halogatni a digitalizációt? Cégvezetőként ezeket érdemes átgondolnia!
Aki időben cselekszik, hatékonyabban működik és pályázatokhoz, új piacokhoz is hozzáférhet.
- A Széll Kálmán-terv oktatással foglalkozó fejezetében az olvasható, hogy csökkenteni kell az államilag támogatott hallgatói létszámot az állami intézményekben”. Az MSZP szerint a következő években az ágazatból kivont 38 milliárd miatt akár 140 ezerre is csökkenhet az államilag finanszírozott hallgatói helyek száma. Ön milyen keretszámcsökkentést lát reálisnak?
Hoffmann Rózsa: Amikor az MSZP politikusai efféléket mondanak, pontosan tudják, hogy oktalanul és igaztalanul ijesztgetik a továbbtanulás előtt álló fiatalokat. Szomorú tény, hogy Magyarországon évről évre kevesebb gyermek születik, így a hallgatói létszámot nem kell csökkenteni, sajnos csökken magától is. A keretszámok változása ezt a fogyást követi. Magyarország - csatlakozva az Európai Unió 2020 stratégiájához - azt vállalta, hogy 2020-ban a 30-34 éves korosztály 33,4 százaléka rendelkezni fog felsőfokú végzettséggel. Nem nehéz kiszámolni, hogy aki 2020-ban 30 éves lesz, az ma 21, aki pedig 34 éves lesz, az most 25 éves. A számokból talán mindenki számára nyilvánvaló, hogy a vállalás teljesítéséhez vezető folyamatba a jelenlegi kormánynak csekély beavatkozási lehetősége van. A tervben szó van a költségtérítéses képzések „kivezetéséről” is, pedig a felsőoktatási alapelvek és problématérkép február eleji szövege még azt tartalmazza, hogy ezek a szakok bárki számára elérhetőek.
- A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának elnöke a felsőoktatás alapelveinek elfogadásakor úgy nyilatkozott, ígéretet kaptak arra, hogy a törvényt kidolgozó bizottságok munkájában ők is részt vehetnek. Bevonták őket a munkába? A nagy vitát kavaró kérdésekben – például a vizsgalehetőségek számában – született döntés?
H. R.: Ígéretünk a további konzultációra vonatkozott, nem a kodifikációs munkára. A vizsgalehetőségek számát mindenképpen szabályozni akarjuk, az elmúlt évek adatai ugyanis azt bizonyítják, hogy van olyan intézmény, ahol a hallgatók negyven százaléka három alkalomnál többször fut neki egy vizsgának. Ez nemcsak a felkészültségről fest riasztó képet, de egyfajta hozzáállást is megjelenít. A felsőoktatásban nem a lógást, a kötelességek semmibevételét finanszírozza az adófizetők pénzéből az állam. A ma hallgatóiból a holnap orvosai, tanárai, mérnökei lesznek, ezért nem egy olyan jövőt képzelünk el magunknak, amelyben a nemzet elitjének számító értelmiséget az ötször-hatszor utóvizsgázók adják.
Az interjú teljes szövegét az Eduline oktatási oldalon olvashatja.
