Pályázati pénzosztás a parlamenti választások előtt – hol tartunk most, és mire érdemes készülni?
Az idén hatalmas, 774 milliárd forintos keretösszeg keresi a helyét a GINOP Plusz programban.
A németországi Iza kutatóközpont két szakembere, Matthias Sutter és Daniela Rützler által készített tanulmány több mint ezer, három és tizennyolc éves kor közötti fiatal bevonásával készült. A kutatók két különböző feladat segítségével mérték le a két nem versenyzésre való hajlandóságát. A három és nyolc éves kor közötti gyerekek egy harmincméteres sprintfutásban, a kilenc és tizennyolc éves korosztály tagjai egy könnyű matematikai számítási feladatban vettek részt.
A fiatalok mindkét esetben maguk dönthették el, hogy egyedül, vagy egymással versenyezve akarják-e teljesíteni a kihívásokat. A két nem ugyanolyan jól szerepelt a matematikai megmérettetésben, ám a lányok valószínűleg más eredményre számítottak, ugyanis míg öt fiúból átlagosan kettő, addig ugyanennyi lányból mindössze egy döntött a versenyzés mellett.
A futásnál is hasonlóak voltak az eredmények: a lányok sokkal kevésbé hajlottak a versenyzésre, annak ellenére, hogy a fiúkkal azonos nyerési esélyeik voltak. A szakemberek szerint ez a hozzáállásbeli különbség lehet az egyike oka annak, hogy a férfiak felnőttként több pénzt keresnek a nőknél. "A modern világban ahhoz, hogy jól keressünk és vonzó munkaerőként tűnjünk fel, muszáj helytállnunk a versenyhelyzetben és nem szabad félénken meghátrálnunk előle" - idézte a szakembereket a The Daily Telegraph című brit lap internetes kiadása. A tanulmány eredményeit a Royal Economic Society 2011-es éves konferenciáján ismertették részletesen a szakemberek.
