Miért veszélyes halogatni a digitalizációt? Cégvezetőként ezeket érdemes átgondolnia!
Aki időben cselekszik, hatékonyabban működik és pályázatokhoz, új piacokhoz is hozzáférhet.
A 2008-ban és 2010-ben végzett fiatal diplomások 51 százaléka első munkahelyén dolgozik, negyedük viszont egyszer már váltott állást, ennél több helyen csak a fiatalok tizede dolgozott - derül ki a Budapesti Gazdasági Főiskola (BGF) diplomás pályakövetési felméréséből.
A BGF Diplomás Pályakövetési Rendszere keretében 727 - 2008-ban és 2010-ben végzett - hallgató megkérdezésével végezte el a felmérést, amelynek az volt a célja, hogy feltérképezze korábbi hallgatóinak munkaerő-piaci tapasztalatait, illetve továbbképzési terveit.
A megkérdezettek átlagosan 27 hónapja dolgoznak ugyanazon a munkahelyen, és 20 hónapja, azaz közel két éve vannak jelenlegi munkakörükben. Azonos munkahelyen munkakört az egykori hallgatók ötöde váltott. Az érintettek 86 százalékának csak egy munkanélküli időszaka volt, további 11 százalékuknak kettő; az egykori hallgatók átlagosan 5 hónapig voltak munka nélkül.
A felmérésből kiderül az is, hogy a megkérdezett 2008-ban és 2010-ben végzett hallgatók közel 43 százaléka az abszolutórium megszerzésekor már rendelkezett főállású munkaviszonnyal, 86 százalékuk a szakmájában helyezkedett el. Ugyanakkor a 2008-ban diplomát szerzettek körében magasabb volt a végzéskor aktívan dolgozók aránya, mint a 2010-ben végzett hallgatók körében. Ebben vélhetően a pénzügyi-gazdasági válság hatása tükröződik - áll a közleményben.
A 2008-ban diplomázott hallgatóknak még elegendő volt átlagosan 24-25 jelentkezést elküldeniük, a két évvel később diplomázottaknak már közel 37 helyen kellett munkára jelentkezniük. Állásinterjúra csupán 5-6 esetben hívták be a megkérdezetteket a munkaadók, s ez az átlag 2008-ban még inkább 5, 2010-ben már inkább 7 alkalom volt.
A 2008-ban végzettek fele szinte azonnal talált munkát, és körükben gyakorlatilag nincs, aki ne tudott volna elhelyezkedni. A 2010-ben végzetteknél egy hónapon belül a megkérdezettek 35 százaléka talált munkát, 6 százaléknyian viszont nem tudtak még elhelyezkedni - derül ki a felmérésből.
Az egykori hallgatók jelenlegi nettó átlagkeresete 160 ezer forint volt, havi 160 munkaórával számolva. A férfiak mintegy 40 ezer forinttal keresnek többet, a nemzetközi gazdálkodás szakot végzettek pedig 20-30 ezer forinttal. Másodállása a megkérdezettek mintegy 9 százalékának van. A mellékállásból befolyó jövedelem átlagosan 57 ezer forint havonta, amihez havi átlag 46-47 plusz munkaórát végeznek a válaszadók.
A válaszadók 88 százaléka a piaci szférában helyezkedett el, mintegy 8 százalékuk dolgozik köztisztviselőként, közalkalmazottként vagy kormánytisztviselőként, míg állami vagy önkormányzati vállalat alkalmazottjaként a végzettek 4 százaléka vállalt munkát.
A korábbi hallgatók 22 százaléka pénzügyi, biztosítási tevékenységgel foglalkozik, míg 13 százaléknyian dolgoznak kereskedelmi vállalkozásban, illetve ugyanilyen arányban találjuk a feldolgozóipari cégeknél elhelyezkedőket is. Közigazgatásban, adminisztratív tevékenységgel foglalkozó vállalkozásban, távközlési iparágban, valamint vendéglátással, szálláshely-biztosítással foglalkozó cégnél a megkérdezettek 8-8 százaléka dolgozik.
Aki időben cselekszik, hatékonyabban működik és pályázatokhoz, új piacokhoz is hozzáférhet.
Bővült azon fejlesztési lehetőségek köre, amelyekre a Demján Sándor Tőkeprogramban forrást igényelhetnek a vállalkozások.
Javult a vállalkozások alkupozíciója: az árak konszolidálódtak, a kockázati prémiumok csökkentek, van verseny. Érdemes élni a lehetőségekkel.
Már egyetlen, megfelelően kiválasztott MI-eszköz révén is jelentős hatékonyságnövekedést érhetnek el a kisebb cégek is.
Julianne Moore és az Eufóriából vagy A Fehér Lótuszból ismert Sydney Sweeney nem egy érzékeny drámában, hanem egy véres thrillerben járják körül a kérdést. Kritika.
Nem kell már tartós tejet venni, jön a világháború, kivéve Magyarországon – üzeni Orbán. Megnéztük, mi igaz az állításaiból.
Kellemes zenei aláfestés jellemzi, egy mosolygó pap is felbukkan benne.