Idén szeptemberig 15 354 munkáltatót ellenőrzött a munkaügyi hatóság. A vizsgálatok a munkáltatók 64 százalékánál találtak munkaügyi jogsértéseket, amelyek az ellenőrzésbe bevont munkavállalók (152 738 fő) 55 százalékát érintették. Ezek az arányok jelentős változást mutatnak a tavalyi év hasonló időszakához képest, 2011-ben ugyanis ezek a jogsértési arányok 50, illetve 44 százalékon álltak.
Sokan dolgoztatnak feketén
Évek óta csökkenő mértékű, de még mindig kiemelkedő szabálytalanság a feketefoglalkoztatás. A főbb munkaügyi jogsértéssel érintett munkavállalók 10 százalékát (8377 fő) teszi ki a munkaszerződés és bejelentés nélküli munkavégzéssel érintettek száma. A feketefoglalkoztatás az építőiparra jellemző, ebben az ágazatban találták ugyanis a feketemunkások 20 százalékát az első háromnegyed évben. A személy-és vagyonvédelmi tevékenységet ellátó munkáltatóknál szintén magas az arány, ez az ágazat vitte el a feketemunkások 19 százalékát. A vendéglátás és a kereskedelmi vállalkozások körében szintén magas a „nem bejelentési kedv”, arányaiban ugyanis előbbi 11, míg utóbbi 10 százalékát termelte ki a feketemunkásoknak. A Nemzeti Munkaügyi Hivatal (NMH) adatai alapján a feldolgozóiparban is gyakran előfordul, hogy nem jelentik be a dolgozót, itt a feketedolgoztatás aránya 9 százalék.
A feketegazdaság, illetve ezen belül a feketefoglalkoztatás felszámolásával kapcsolatban szembetűnő, hogy az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény jelentősen növelte a szabályszerű foglalkoztatás körét. A feketemunkával kapcsolatban szintén változás, hogy – a korábbi évekhez képest – jelentősen visszaesett a munkavállalási engedély nélkül foglalkoztatott munkavállalók aránya. A visszaesés legfőbb oka, hogy 2009. január 1-től már nem kell munkavállalási engedély a (korábban szabálytalan foglalkoztatással leginkább érintett) román állampolgárságú munkavállalók magyarországi munkavégzéséhez és a magyar nemzetiségű ukrán állampolgárságú személyek nagy része felvette a magyar állampolgárságot, így engedély nélkül foglalkoztathatóvá vált.
A munkabérrel kapcsolatos jogsértések (bérkompenzáció nem – vagy nem elvárt mértékű – teljesítése, kötelező legkisebb munkabér és garantált bérminimum szabályainak megsértése, az írásba foglalt és visszaellenőrizhető tartalmú bérelszámolás biztosításával kapcsolatos hiányosságok, a határidőben történő bérkifizetéssel összefüggésben megállapított jogsértés, stb.) mértékét jól mutatja, hogy az összes szabálytalansággal érintett foglalkoztatott több mint negyedét érintette a vizsgált időszakban. Ezen belül a legjelentősebb a bérkompenzáció nem – vagy nem elvárt mértékű – teljesítése, a pótlékokra vonatkozó szabályok megszegése, illetve a munkabér védelmére vonatkozó szabályok megszegése volt.
A 2011. év hasonló időszakához képest az idén csökkent a munkaügyi hatósághoz érkezett bejelentések száma. Ezen belül a közérdekű bejelentések száma csökkent, a panaszok száma azonban nőtt. Az idei év első kilenc hónapjában tett 6281 db bejelentés 56 százaléka közérdekű, 44 százaléka panaszbejelentés volt, ebből a névtelen bejelentések aránya 29 százalék. A 2011-es esztendő azonos időszakában ennél alacsonyabb volt a panaszok aránya (38 százalék), ezzel együtt a közérdekű bejelentések az összes hatóságunkhoz érkezett bejelentés 62 százalékát tették ki.
Százmilliós bírságok
Az építőiparban az elmúlt években egyre inkább érezhető a gazdasági válság hatása, így a korábban (szabálytalanul) foglalkoztatott munkaerő egy része felszabadult, a feketén foglalkoztatott munkavállalók egy része ténylegesen „eltűnt”.
Tendenciaként állapítható meg, hogy egy bizonyos mérethatárig, amíg az alvállalkozói lánc egyértelműen nyomon követhető, a feketemunka csak elvétve fordul elő. A fővállalkozók jellemzően azokat a gazdasági társaságokat részesítik előnyben, amelyek rendezett munkaügyi kapcsolatokkal rendelkeznek, valamint az elvállalt feladatra megfelelő létszámmal és szakértelemmel rendelkeznek. Az NHM közlése alapján csak ebben az ágazatban 70 560 000 Ft-os munkaügyi bírságot szabtak ki.
A hatóság megállapításai alapján a kereskedelemben az éles verseny miatt sokszor hétvégén is nyitva tartanak az egységek, de a hosszabb nyitvatartási időt nem mindig tudják hitelesen „lefedni”, a részmunkaidős munkavállalók sokszor teljes munkaidőben dolgoznak – részben ezekért a jogsértésekért 50 275 000 forintnyi bírságot ítéltek meg.
A vendéglátásban a súlyos jogsértések közül jellemző szabálytalanságként jelent meg a munkaszerződés, illetve bejelentés nélküli foglalkoztatás, valamint a munkaidő-nyilvántartás hiánya vagy hiányos vezetése. Az NMH tapasztalatai alapján elmondható az ágazatról, hogy a kisebb létszámú munkavállalót foglalkoztató munkáltatók egy minimális számú bejelentett dolgozót alkalmaznak, majd a további munkaerőigényüket egyszerűsített foglalkoztatás keretében alkalmazott munkavállalókkal egészítik ki vagy maga a vállalkozás vezetője látja el a tevékenységet. Itt a 420 darab munkaügyi bírság összesen 47 690 000 forintot tett ki.
Az előbbiekhez képest majdnem százmilliónyi, egészen pontosan 94 740 000 Ft-nyi bírságot szabtak ki a személy- és vagyonvédelmi ágazatra. A bejelentés nélküli foglalkoztatás mellett ez a munkáltatói kör sokszor más munkaügyi szabályt sem tart be. A nem jogszabálykövető munkáltatók sok esetben a hatóság munkáját akadályozzák, a munkaügyi eljárás során az ellenőrzési helyszíneken nem tanúsítanak együttműködő magatartást, a munkaügyi dokumentumokat nem mutatják be, az idézéseken nem jelennek meg, az eljárást befejezését késleltetik.
