A mesterséges intelligenciákat (MI) jellemzően úgy jelenítik meg a sci-fi filmek és könyvek, mint az emberiség elpusztítására törekvő gonosz gépezeteket, amelyek technológiai és tudásbeli fölényüket kihasználva rabszolgaságba taszítják az emberiséget. A veszély nem nélkülöz minden alapot – a közelmúltban például a világ egyik legintelligensebb emberének tartott Stephen Hawking is az MI-t jelölte meg az emberiség pusztulásának egyik lehetséges okaként. Cikkünkben - a teljesség igénye nélkül - viszont azt mutatjuk be, hogy ez a „titokzatos” entitás életünk mely területein van már most is jelen, könnyítve mindennapjainkat.

A mesterséges intelligencia fogalmát meghatározni hosszas filozófiai vita lenne, így cikkünkben mi a téma szakértői által legszélesebb körben elfogadott definíciót vesszük irányadónak. Vagyis ez alapján mesterséges intelligencia az a tárgy, vagy inkább rendszer, amely viselkedését képes célszerűen és megismételhető módon változtatni (tanulás). Ezt a módszert egyébként deep learningnek is nevezik, a mai mesterséges intelligenciák java része pedig valóban képes rá, hogy bizonyos működéseit a korábbi tapasztalatok elemzése után módosítsa jövőbeni feladatai sikeresebb megoldása érdekében.

Mobilos asszisztensek

Talán a legelterjedtebb MI-megoldásról van szó, amellyel bárki találkozhatott már, aki látta-hallotta az iPhone telefonok digitális, Siri nevű asszisztensét működés közben. Ez külső szemlélő számára úgy néz ki, hogy a felhasználó megnyom az okostelefonján egy gombot, majd annyit mond: „Siri, merre van a legközelebbi posta?” Siri pedig jó esetben értelmezi a beérkező hangot, majd ez alapján lefuttatja a megfelelő keresést, megjeleníti a képernyőn a legközelebbi postahivatal címét, illetve ad egy térképet is, amelyen egy újabb gomb megnyomásával el is indíthatjuk a navigációt. Látszólag egyszerűnek tűnő feladat, mégis rengeteg bonyolult művelet zajlik le a háttérben, a felhasználó pedig ebből jó esetben szinte semmit nem vesz észre. Természetesen nem csak az Apple-felhasználók kiváltsága ez: a Microsoft ugyanis Cortana, a Google pedig Google Now elnevezéssel dobta piacra saját virtuális asszisztensét. Ezek a rendszerek képességeiket tekintve egyelőre nem különösebben intelligensek, főleg ha összehasonlítjuk őket az MI-k új generációjának képviselőivel.

Levélolvasó Amy

Az internet egyik legelegánsabb webcímén, a x.ai címen érhető el az Amy nevű mesterséges intelligencia szolgáltatását kínáló cég. Amy egyetlen dolgot tud, de azt üzembiztosan: miután előfizettünk rá, települ a számítógépünkre, és nekiáll olvasni a leveleinket. Ezek után ha valakivel e-mailben megbeszélünk egy találkozót, mondjuk, csütörtökön délután 2 órára, Amy készít egy bejegyzést róla naptárunkban. Ez önmagában nem nagy dobás, de ami miatt mégis érdemes Amy tevékenységére figyelni, az az, hogy az asszisztens képes a természetes nyelvet is értelmezni, vagyis semmiféle formai szabályt nem kell betartani a találkozó megbeszélésekor. Ha egy e-mailfolyamban szerepel a „csütörtökön kettőkor találkozunk?” kérdés, amelyre levelezőpartnerünk igenlő választ ad, Amy tudni fogja, mikor kerül sor a találkára. Ugyanígy ha helyszínt is megbeszélünk a levélben, azt is értelmezi és dokumentálja.

Watson mint Jamie?

A beszéd értelmezésének képessége központi szál a mesterséges intelligenciák világában. A terület egyik nagyágyúja, az IBM által kifejlesztett Watson 2011-ben megnyerte a Jeopardy! című tévés vetélkedőt, legyőzve emberi ellenfeleit. Bár ez inkább egyfajta figyelemfelhívó PR-akció volt, Watson azóta is létezik, fejlődik és egyre több területen kamatoztatja tudását. Az IBM okosan nem mesterséges intelligenciának, hanem kognitív rendszernek nevezi Watsont, amivel azt szeretnék elérni, hogy az emberek ne fenyegetésként, hanem digitális társként tekintsenek a szerkezetre. Ugyanezt a célt szolgálja, hogy Watson képességeit bárki kipróbálhatja – például a konyhában. Az ibmchefwatson.com oldalon ugyanis ételkészítéshez kérhetünk tippeket Watsontól, a különböző összetevők párosításához adott tanácsoktól kezdve egészen az elkészítés módjáig. Ez a projekt is a korábban említett gépi tanulásnak, illetve a természetes nyelv értelmezésének képességén alapul. Innentől pedig nem nehéz átlátni, mekkora segítséget jelenthet egy hasonló rendszer például akkor, ha több tízezer oldalnyi orvosi kutatás anyagában kell megtalálni az összefüggéseket.

IBM

Kiképzett videojátékosok

Az ennél is hétköznapibb példák felé evezve: ma már számos olyan videojáték létezik, amelynek kulisszái mögött egyszerűbb vagy bonyolultabb mesterséges intelligenciák dolgoznak. A népszerű Call of Duty sorozat lövöldözős játékaiban az ellenfeleket mozgató mesterséges intelligencia már képes mérlegelni, milyen cselekedetek kecsegtetnek a túlélés nagyobb esélyével, így a digitális katonák a játékkörnyezetet elemezve megtalálják a fedezéket, de akár összetettebb csapattaktikát is bevetnek az emberi játékos ellen.

Katonai fejlesztések

A mesterséges intelligencia a való világban is fontos eleme a katonai fejlesztéseknek. Június végén járta körbe a magyar sajtót az a hír, hogy a Cincinnati Egyetem kutatói olyan mesterséges intelligenciát fejlesztettek ki, amely profi vadászpilótaként működik. A pilóták kiképzésére használt szimulátorban nemcsak más mesterséges intelligenciákat, hanem Gene Lee-t, az amerikai légierő egykori tábornokát is képes volt legyőzni. Lee – aki több ezer bevetésen vett részt pilótaként vagy parancsnokként, ráadásul egy évtizedes gyakorlata van a mesterséges intelligenciák elleni harcban is – azt mondta, ilyen agresszív és ennyire pontos MI-t még nem látott. Az ALPHA nevű mesterséges intelligencia különlegessége, hogy a bonyolultabb feladatokat egyszerűbb részfeladatokra osztva dolgozza fel, és ezen felül figyeli azt is, mikor melyik döntési algoritmus bizonyult a legsikeresebbnek, majd ezeket szelektálva folyamatosan fejleszti magát.

Önvezető autók

Nincs szükség sokmillió dolláros vadászgépre, ha a mesterséges intelligencia és a közlekedés kapcsolatát szeretnénk bemutatni, elég az önvezető autókra gondolni. A téma most különösen aktuális, mivel az Elon Musk nevével fémjelzett Tesla autók egyikének robotpilótája nem megfelelően működve balesetet okozott. A rendszer egyelőre béta állapotban van, ami annyit jelent, hogy bár az autó képes magától is haladni az úton, de a sofőrrel szemben elvárás, hogy ne vegye le a szemét az úttestről, és tartsa a kormányon a kezét. Ezt a szóban forgó balesetet okozó Tesla sofőrje nem tette meg. Ennél azonban fontosabb, hogy maga a terület, vagyis az autók önállósítása a mesterséges intelligenciák elterjedésének katalizátora lehet, hiszen egy önvezető autónak folyamatosan érzékelnie kell a körülötte lévők helyzetét és mozgásuk irányát – ráadásul nemcsak a szintén szenzorokkal, radarokkal és jeladókkal felszerelt többi autójét, hanem a gyalogosokét is – és ezek alapján kell döntések százait meghoznia, akár a másodperc töredéke alatt.

Jared Overton

Online ügyfélszolgálat

Az MI-n alapuló online ügyfélszolgálatok működése is kezdi elérni azt a szintet, hogy ne lehessen felismerni, ügyeink intézése során géppel vagy emberrel kommunikálunk. Számos helyen az ügyfelek ügyes-bajos dolgait ma már nem élő emberek, hanem a céges tudásbázist oda-vissza ismerő mesterséges intelligenciák kezelik. A Facebook idén vezette be a csevegés útján elérhető robotokat, amelyekkel egyelőre a nagyobb márkák, vagy médiavállalatok igyekeznek testhezállóbb szolgáltatást nyújtani a közösségi világban otthonosabban mozgó felhasználóknak.

Fogyasztói igények elemzése

Egy másik, észrevehetetlen módja a mesterséges intelligenciák alkalmazásának az a rendszer, amely a fogyasztói igények elemzését és a logisztikát hangolja össze. Az Amazon, illetve az Amerikában szintén hatalmas piacot kiszolgáló Target például a közeljövőben - a fogyasztók korábbi rendelései alapján - megkísérli majd megjósolni, hogy egy adott vásárló valószínűsíthetően mit rendel majd nemsokára, a logisztikát pedig ehhez igazítja. Bár még nem rendeltük meg az áhított könyvet vagy egyéb tárgyat, a rendszer leszállíttatja, így rendelésünk pillanatában az áru már a lakóhelyünkhöz legközelebbi elosztóközpontban várja majd kiszállítását.

Andersen Dávid cikke a HVG Extra Business közreműködésével készült. A negyedéves magazinra - amelynek friss száma a hatékonyság, időgazdálkodás és fókuszálás témáját járja körbe - ezen a linken fizethet elő kedvezményesen.