HVG

Az autós hiteleket is beleszámítva a fogyasztási kölcsönök 85-90 százalékát, a lakáshiteleknek pedig 80 százalékát devizában vette fel a lakosság tavaly, az utolsó negyedévben - osztotta meg a HVG-vel számításait Szolnokiné Pap Judit, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) szakértője, hozzátéve, hogy a devizakölcsön csaknem teljes egészében svájcifrank-alapú volt. A jegybankban mégsem gondolnak szigorításra, már csak azért sem, mert a regulázáshoz kellő eszközök szerintük sokkal inkább a Pénzügyminisztérium és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) kezében vannak, mintsem az MNB-ében. Bár a PSZÁF tett lépéseket az ügyfelek tájékoztatásának javítására, olyan ajánlást azonban nem adott ki, amely mértékletességre intette volna a devizahitelezésben a bankokat, jóllehet erre van nemzetközi példa. Attól nem tartanak a jegybankban, hogy a lakosság hitelezésében eluralkodó devizakölcsön gyengítheti a jegybanki kamatpolitika hatásosságát. "Mivel Magyarország kis, nyitott ország, a monetáris politika a forintárfolyamon keresztül hatva éri el a kitűzött inflációs célt, s nem a hitelkereslet befolyásolásával" - indokolta a HVG-nek Barabás Gyula igazgatóhelyettes, miért fogadják egyelőre higgadtan a fejleményeket.

A svájci frankban bízók táborát tovább növelheti, hogy a lakosság egyelőre nyert a 2006 tavaszán felpörgött devizahitelezésből. "A svájci frank az euróval szemben 2,5-3 százalékot gyengült, miközben a forint tavaly októbertől mostanáig 9 százalékot erősödött az euróhoz képest. A kétféle hatás eredőjeként összesen 12 százalék a forint svájci frankkal szembeni izmosodása, így a tavaly hitelt felvett adósoknak meg sem kottyant, hogy ez alatt az idő alatt 0,5 százalékponttal emelkedett az irányadó svájci kamat" - magyarázta Móró Tamás, a Concorde Értékpapír Zrt. elemzője, minek köszönhetik az alpesi deviza hívei, hogy az emelkedő kamatok ellenére csökkent a havi törlesztésük. Számítása szerint a svájci frank kamatának emelkedése egy öt évre felvett, 3 millió forint összegű kölcsön havi részletét 58 ezer forintról 58 700 forintra tornázta fel, miközben a javuló árfolyam több ezer forinttal csökkentette azt.

Nem biztos azonban, hogy most éppen megéri felvenni svájcifrank-hitelt. Devizapiaci vélemények szerint ugyanis a svájci frank árfolyama elérte mélypontját, ezért a jövőben Móró is az alpesi deviza mérsékelt erősödésére számít, miközben a forint némileg veszíthet erejéből. A jövő mindazonáltal kiszámíthatatlan. Tavaly kórusban jövendölték a szakértők, hogy hamarosan 280 forintot kell majd adni 1 euróért, a rémkép azonban - a devizaadósok megkönnyebbülésére - nem vált valósággá.

A devizahitelek nimbusza így tovább erősödött, s különösebb jóstehetség nélkül megmondható, hogy a tavasz közeledtével élénkülő banki hitelkampány kizárólag svájci frankos hitelekről fog szólni. A kezdő hangot éppen a napokban adta meg a kereskedelmi bankkal bővült FHB bankcsoport, a 0,99 százalékos kamattal hirdetett svájcifrank-alapú jelzáloghitellel. Az alpesi devizahitelek ugyanis mára csaknem egyeduralkodóvá váltak az FHB-nál, holott a csoporthoz tartozó jelzálogbank nem is olyan régen még a kamattámogatásos forinthitelek apostolának számított. "Az FHB-hiteleknek már több mint 80 százalékát svájcifrank-alapon veszik fel" - mondta a HVG-nek Harmati László, az FHB Jelzálogbank vezérigazgató-helyettese. A devizahitelek előretörésében a kisebb havi részlet és az alacsonyabb teljeshiteldíj-mutató mellett szerepe van annak is, hogy - a kevés papírmunka miatt - elsősorban ezt ajánlják az FHB kihelyezéseinek 60-65 százalékát közvetítő ügynökök.

A támogatott forintalapú lakáskölcsönök arányát még jobban lenyomhatja, ha átgyűrűzik a forintkamatok tavalyi emelkedése, bár előfordulhat, hogy olyan nagyfokú a bankok érdektelensége a nemzeti valutás hitelezésben, hogy kihagyják ezt a lehetőséget. Eközben a svájcifrank-alapú hiteleknél olyan erős a verseny, hogy mind több banknál panaszkodnak: a piac által kikényszerített kamatcsökkentések a korábbi 4,5 százalékról 3 százalékra morzsolták le - a kamatjövedelmüket szállító - marzsukat. Arról már kevesebb szó esik, hogy ez a kamatmarzs is többszöröse a nyugat-európai átlagnak. Nem reklámozzák azt sem, hogy csak az új hitelek kamatát olvasztják, a már kihelyezett kölcsönöknél viszont igyekeznek minél hosszabb ideig a korábbi szinten tartani a kamatot. Ha egy régi hitelnél elérkezik az átárazás ideje (amire a devizakölcsönöknél többnyire hathavonta, de legkésőbb évente sor kerül), sohasem az éppen aktuális kamatra váltanak, hanem a hirdetményükben külön erre a célra meghatározott magasabb kamatlábra. A kamatcsúsztatás indoka: az új kamat akciós, ezért nem vonatkozik a korábban folyósított hitelekre.

Holott nem kicsi az eltérés. A lakáshitellel kampányoló bankok közül az FHB svájcifrank-alapú lakáshiteleinél a február 1-je előtt felvettekre 3,55-3,65 százalék a kamat, míg a hasonló feltételekkel nyújtott új hitelek 0,99-1,99 százalékos kamattal kezdenek ketyegni. Aki az Erste Banknál február 1-je után igényli a svájci frankos lakáskölcsönt, 2,29 százalékos kamatot fizet, ha viszont valaki a még tavaly benyújtott kérelmére csak most kapja meg a hitelt, legalább 4,1 százalékos kamatra számíthat, csakúgy, mint akinek most árazza át a bank régebbi, hasonló lakáshitelét.

PAPP EMÍLIA