A jelenlegi jogszabályok szerint a bank hány százalékot vonhat le adó címén az árfolyamnyereségből? 
Az árfolyamnyereségből származó jövedelemből a kifizető 25 százalékos mértékű személyi jövedelemadót, továbbá 14 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást von le mindaddig, amíg a magánszemély után fizetett egészségbiztosítási járulék, valamint a 4 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás együttes összege a tárgyévben el nem éri a 450 ezer forintot. Felhívom azonban a figyelmet arra, hogy egyes értékpapírokon elért árfolyamnyereség a fentiektől eltérően, nem árfolyamnyereségből származó jövedelemként válik adókötelessé. A hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, így például az államkötvények értékesítésekor keletkező árfolyamnyeresége kamatjövedelemnek, míg a tőzsdén forgalmazott értékpapírok tőzsdén elért árfolyamnyeresége tőzsdei ügyletből származó jövedelemnek tekintendő. Ezen jövedelemfajták után az adó mértéke 20 százalék, és egészségügyi hozzájárulást nem kell fizetni.

Nyugdíjas magánszemélyként köthetnek-e velem megbízási szerződést és anyagi juttatásaikat, munkabért, jutalékot, dologi kiadást hogyan tudom elszámolni a megbízó felé és hogyan tudom leadózni szja- és balesetbiztosítási kötelezettségemet az adóhatóságnak?

Nyugdíjas személlyel ugyanazon szerződések köthetőek, mint más magánszemélyekkel, így megbízási szerződés megkötésének sincs akadálya. A megbízási díj önálló tevékenységből származó bevételnek minősül, így abból a ténylegesen felmerült, igazolt költségek vonhatóak le, vagy a 10 százalékos költséghányad. A fennmaradó összeg a magánszemély jövedelme, ami után az adótábla szerinti adót kell megfizetni.

Fontos, hogy a nyugdíj adóterhet nem viselő járandóságnak minősül, így bár önmagában nem adóköteles, de a megbízási díj utáni adókötelezettséget módosít(hat)ja, felfelé nyom(hat)ja a magasabb adókulcs felé. Éppen ezért megbízási szerződés esetén javasolt a megbízónak az adóelőleg megállapításához használt nyilatkozatot megtenni, és abban a nyugdíj várható összegét, mint adóterhet nem viselő járandóságot feltüntetni. A megbízási szerződésen alapulóan létesített jogviszony alapján abban az esetben jön létre a biztosítási kötelezettség, ha a díjazás összege eléri a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér összegének harminc százalékát, illetve naptári napokra annak harmincad részét. A biztosítási kötelezettség elbírálása, a biztosított bejelentése, a magánszemélyt, illetve a foglalkoztatót terhelő járulékok megállapítása, a magánszemély által fizetendő járulékok levonása, bevallása és megfizetése a foglalkoztatót terheli, a magánszemélynek ezzel összefüggésben kötelezettsége nincs.

A teljes cikk az Adózónán olvasható!