Fizetésképtelenségi eljárások: kiskapuzó adósok
Bővülnek a kockázatos iparágak, továbbra is élen az építőipar, valamint a kereskedelmi vállalkozások. A cégek többsége keresi a kiskapukat, hogy fizetésképtelenség esetén miként úszhatja meg a hitelezők követeléseit. Hová vezet ez a folyamat?
Az idei év első félévében 2007 hasonló időszakához képest 13 százalékkal nőtt a cégek fizetésképtelenségi mutatója. A Coface előrejelzése szerint erre az évre semmiképpen nem várható lényeges javulás. Az idén a sertés- és baromfitenyésztést kiszolgáló takarmányértékesítés, továbbá az élelmiszer-feldolgozó ipar kerülhet bajba. Kockázatos terület az acél és fémfeldolgozás, valamint a élelmiszeripari kiskereskedelmi beszállítás.
A Coface Hungary legfrissebb elemzése szerint 2008 első félévében 13 százalékkal nőtt a fizetésképtelenséggel kapcsolatos hazai cégeljárások száma, s közel húsz százalékkal növekedett meg a végelszámolásoké. Az évek óta tartó drasztikus növekedés önmagában is rémisztő, hát még ha a megoszlást is vizsgáljuk. Az összes fizetésképtelenségi eljárás alig több mint fele (5 601 darab) felszámolás, nem egészen fele (5 009 darab) végelszámolás és mindösszesen 10 esetben indult csődeljárás; mindez továbbra is óriási veszélyt jelent a magyar gazdaságra nézve. Tőlünk nyugatabbra a csődeljárások aránya, amelyek a vállalkozások fizetőképességének helyreállítására, azaz megmentésükre irányulnak, jóval magasabb - derül ki a Coface Hungary legfrissebb elemzéséből.
A cégek száma, már megszokott módon, annak ellenére is növekedett, hogy eddig nem látott módon szűntek meg a cégek Magyarországon. Ennek az oka sajnos nem a gazdaság élénkülése, hanem a cégek bejegyzési eljárásainak egyszerűsítése és olcsóbbá tétele, ami sajnálatos módon nem a valós gazdasági tevékenységet folytató vállalatok indításának kedvez, hanem a korlátozott felelősség alól kibújó cégtulajdonosoknak nyújt újabb lehetőségeket, hiszen a cégalapítások döntő hányadát a már létező gazdasági egységek átalakulása vagy bővítése adja. Sok esetben az egy-egy cégben végzett tevékenységet tovább folytatják, de úgy, hogy hat-hét vállalkozásra darabolják. A leleményes kiskapuzók teszik ezt, mégpedig olyan megfontolásból, hogy a hitelezők nehezebben hajthassák be rajtuk a tartozásukat.
A számok nemcsak önmagukban festenek sötét képet, regionális összehasonlításban is a sor végén járunk. A közép-kelet-európai térségben Magyarországon kiugróan magas a fizetésképtelenségi arány – mondta el Dercze Zoltán, a Coface Hungary országigazgatója. Lélekszámban, a társas vállalkozások számát tekintve hasonló méretű államokban évente pár ezer cég szűnik meg, szemben a hazai első féléves több mint tízezerrel, vagy az egész évre várható húszezer felettivel.
Az adatok vizsgálatánál figyelembe kell venni, hogy a módosított csődtörvény szerint már csak a csődeljárások és a felszámolási eljárások tartoznak hivatalosan a fizetésképtelenségi eljárások körébe. Magyarországon mégis nagyon sok az olyan végelszámolás, amely a későbbiekben felszámolási eljárássá változik, vagy amelynek egyértelműen a cég fizetésképtelensége az oka. Ezért a Coface az összes eljárást bevonja a hazai fizetésképtelenségi tendencia mutatójába. Mindezek alapján joggal kijelenthetjük, hogy a hazai fizetőképességi helyzet tovább romlik, mégpedig drámai mértékben. A Coface előrejelzése szerint leghamarabb 2010-re javulhat a cégek helyzete – véli Dercze.
A fizetésképtelenségi eljárások ágazati számát vizsgálva kiderül: a legtöbb ilyen eljárásban továbbra is az építőipari és kis-, illetve nagykereskedelmi cég érintett, az összes hazai fizetésképtelenségi eljárás 26 százalékát kereskedelmi vállalkozások, további 17 százalékát építőipari cégek ellen indították az év első hat hónapjában. Ezek mellett az eljárás alá vontak között a turisztikai, az ingatlangazdálkodási valamint a gépjárműipari vállalkozások vannak nagy számban. A kockázatosságot reálisan tükröző fizetésképtelenségi hányadot tekintve a biztonsági tevékenységet folytató cégek, a fa- és bútoripari cégek, valamint az ingatlangazdálkodási tevékenységet folytató vállalatok állnak az első három helyen, de az országos átlag felett található számos további ágazat: a gépipar, a fuvarozás, a papíripari és csomagoló, az acél- és fémipari, az építőipari, valamint a kereskedelmi vállalkozások.
A Coface Hungary legfrissebb elemzése szerint 2008 első félévében 13 százalékkal nőtt a fizetésképtelenséggel kapcsolatos hazai cégeljárások száma, s közel húsz százalékkal növekedett meg a végelszámolásoké. Az évek óta tartó drasztikus növekedés önmagában is rémisztő, hát még ha a megoszlást is vizsgáljuk. Az összes fizetésképtelenségi eljárás alig több mint fele (5 601 darab) felszámolás, nem egészen fele (5 009 darab) végelszámolás és mindösszesen 10 esetben indult csődeljárás; mindez továbbra is óriási veszélyt jelent a magyar gazdaságra nézve. Tőlünk nyugatabbra a csődeljárások aránya, amelyek a vállalkozások fizetőképességének helyreállítására, azaz megmentésükre irányulnak, jóval magasabb - derül ki a Coface Hungary legfrissebb elemzéséből.
A cégek száma, már megszokott módon, annak ellenére is növekedett, hogy eddig nem látott módon szűntek meg a cégek Magyarországon. Ennek az oka sajnos nem a gazdaság élénkülése, hanem a cégek bejegyzési eljárásainak egyszerűsítése és olcsóbbá tétele, ami sajnálatos módon nem a valós gazdasági tevékenységet folytató vállalatok indításának kedvez, hanem a korlátozott felelősség alól kibújó cégtulajdonosoknak nyújt újabb lehetőségeket, hiszen a cégalapítások döntő hányadát a már létező gazdasági egységek átalakulása vagy bővítése adja. Sok esetben az egy-egy cégben végzett tevékenységet tovább folytatják, de úgy, hogy hat-hét vállalkozásra darabolják. A leleményes kiskapuzók teszik ezt, mégpedig olyan megfontolásból, hogy a hitelezők nehezebben hajthassák be rajtuk a tartozásukat.
A számok nemcsak önmagukban festenek sötét képet, regionális összehasonlításban is a sor végén járunk. A közép-kelet-európai térségben Magyarországon kiugróan magas a fizetésképtelenségi arány – mondta el Dercze Zoltán, a Coface Hungary országigazgatója. Lélekszámban, a társas vállalkozások számát tekintve hasonló méretű államokban évente pár ezer cég szűnik meg, szemben a hazai első féléves több mint tízezerrel, vagy az egész évre várható húszezer felettivel.
Az adatok vizsgálatánál figyelembe kell venni, hogy a módosított csődtörvény szerint már csak a csődeljárások és a felszámolási eljárások tartoznak hivatalosan a fizetésképtelenségi eljárások körébe. Magyarországon mégis nagyon sok az olyan végelszámolás, amely a későbbiekben felszámolási eljárássá változik, vagy amelynek egyértelműen a cég fizetésképtelensége az oka. Ezért a Coface az összes eljárást bevonja a hazai fizetésképtelenségi tendencia mutatójába. Mindezek alapján joggal kijelenthetjük, hogy a hazai fizetőképességi helyzet tovább romlik, mégpedig drámai mértékben. A Coface előrejelzése szerint leghamarabb 2010-re javulhat a cégek helyzete – véli Dercze.
A fizetésképtelenségi eljárások ágazati számát vizsgálva kiderül: a legtöbb ilyen eljárásban továbbra is az építőipari és kis-, illetve nagykereskedelmi cég érintett, az összes hazai fizetésképtelenségi eljárás 26 százalékát kereskedelmi vállalkozások, további 17 százalékát építőipari cégek ellen indították az év első hat hónapjában. Ezek mellett az eljárás alá vontak között a turisztikai, az ingatlangazdálkodási valamint a gépjárműipari vállalkozások vannak nagy számban. A kockázatosságot reálisan tükröző fizetésképtelenségi hányadot tekintve a biztonsági tevékenységet folytató cégek, a fa- és bútoripari cégek, valamint az ingatlangazdálkodási tevékenységet folytató vállalatok állnak az első három helyen, de az országos átlag felett található számos további ágazat: a gépipar, a fuvarozás, a papíripari és csomagoló, az acél- és fémipari, az építőipari, valamint a kereskedelmi vállalkozások.