szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

A Magyar Telekom nem tekinti jogerősnek azt a szeptemberi bírósági ítéletet, mely megsemmisíti az osztalék kifizetését mindaddig, amíg a Fővárosi Ítélőtábla nem dönt a későn benyújtott fellebbezésére vonatkozó igazolási kérelemről - nyilatkozta ma a társaság a Magyar Távirati irodának. Csakhogy az ítélet jogerőre emelkedésének ez nem feltétele - áll a Polgári Perrendtartásról szóló törvényben. Az osztalék tehát egyéb jövedelemnek minősül, amíg a jogerőt fel nem bontja a bíróság. Mikor és miért bonthatja fel a jogerőt a bíróság? Mik a jogerős ítélet törvénybe foglalt ismérvei?

Igazolási kérelemtől függetlenül, amennyiben nem fellebbezett határidőben a társaság - jelen esetben a Magyar Telekom -, akkor a határidőt követő napon jogerős az ítélet. Tehát nem attól lesz jogerős, hogy a bíróság azt jogerősítő záradékkal látja el, hanem a jogszabály erejénél fogva - ez áll a törvényben. (Pp.228. § (3) bekezdése). Az elkésett fellebbezést - szintén a Ppt. szerint - a bíróságnak hivatalból el kell utasítania, nem mérlegelhet. Ha elutasította - amint ez a hvg.hu birtokában lévő dokumentumon szerepel - akkor a határidő leteltét követő napon jogerős lesz az ítélet.

Mi lesz a kifizetett osztalék sorsa?
Olvassa el a hvg.hu cikkét!
Az elkésettség miatt a fellebbező fél élhet igazolási kérelemmel, az azonban az ítélet jogerejét nem befolyásolja, addig, amíg a bíróság annak helyt nem ad, az ítélet jogerős és végrehajtható. Majd ha a bíróság helyt ad az igazolási kérelemnek, akkor az ítélet jogerejét felbontja és ismét megnyílik a fellebbezési határidő, de addig jogerősnek kell tekinteni az ítéletet.

"Az a körülmény, hogy a fellebbezést elkésetten benyújtó fél igazolással élt, önmagában nem érinti a jogerős határozat végrehajthatóságát, mert az igazolási kérelemnek nincs halasztó hatálya" - erről ugyancsak a törvény rendelkezik.  [1952. évi III. törvény 108. §, 228. § (2) és (3) bekezdés]. Mindaddig tehát  jogerős az ítélet, amíg az arra illetékes bíróság nem ad helyt az igazolási kérelemnek és nem bontja fel a jogerőt. Az igazolási kérelemnek pedig akkor ad helyt, ha a kérelmező igazolja azt, hogy a mulasztás neki nem felróható, azaz akadályoztatva volt valamilyen okból a fellebbezésben. Ilyen indok lehet például az is, ha nem volt megfelelő az ítélet kézbesítése, így arról nem értesült időben, és már nem tudott határidőben fellebbezni - mondta Zsdrál Petra jogász, a törvény szövegét idézve.

A Magyar Telekom igazolási kérelmében - mint a hvg.hu szerkesztőségéhez eljuttatott dokumentumban szerepel - a fellebezés kései postázása, a vállalat egyik alkalmazottjának róható fel, amiért az lázás beteg volt. Erről ugyan a törvény külön nem rendelkezik, de az ügyben megkérdezett jogász szerint, ezt nem köteles a bíróság figyelembe venni, miután az alkalmazott, aki mulasztott, a vállalat egyik munkatársa.

Tehát hiába nem döntött a Fővárosi Ítélőtábla még az elkésetten benyújtott fellebbezésre vonatkozó igazolási kérelemről, az ítélet - a törvény értelmében - jelenleg jogerős.  A Magyar Telekom álláspontja, hogy a részvényeseknek korábban kifizetett osztalék most is osztaléknak minősül - fentiek tükrében téves.
    
HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!