A szerb-magyar kereskedelmi forgalom tavaly elérte a 900 millió eurót, Magyarország szerbiai befektetéseinek összértéke pedig 400 millió euró körüli. Az ITD Hungary igazgatója Dobos Erzsébet azonban ismertette: a szerbiai magyar befektetések volumene kisebb, mint Macedóniában, és jelentősen elmarad a horvátországi, vagy a bulgáriai értékektől. A Szerbiába exportáló magyar cégek 80 százaléka nagyvállalat - az országban a Mol és az OTP bank mellett többek között a Richter gyógyszeripari cég és a Betonút Zrt. is rendelkezik érdekeltséggel -, ezért szeretnék népszerűsíteni Szerbiát a magyarországi kis- és közepes vállalkozások körében.

A földrajzi közelségen túl a magyar cégek kiszámítható jogi környezetet találnak a Vajdaságban, ráadásul a tartomány a magyar vállalkozók "komfortérzetén" belül van, a nyelv, a kulturális hasonlóságok, a hasonló vidékszerkezet miatt otthon érezhetik magukat - fejtette ki Mester Zoltán, az ügyvezető kormány Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztériumának szakállamtitkára. Ráadásul a kevésbé tőkeerős magyar vállalatok Szerbiában "kipróbálhatják magukat", mielőtt kilépnének a nyugat-európai piacra - mondta. Mindezek mellett előny a magyar cégek számára az is, hogy nem tekintik őket "gyarmatosítónak", mint olykor egyes nagy nyugati országok multinacionális vállalatait - tette hozzá. A konferencia szerb felszólalói hangsúlyozták: miután Szerbiának érvényes szabadkereskedelmi megállapodása Oroszországgal - és több más olyan országgal, amellyel az Európai Unióból nem lehet vámmentesen kereskedni -, a balkáni ország ugródeszkaként szolgálhat ezekre a piacokra. A régió egyik legjelentősebb szakvásárának - amelyet immár a 77. alkalommal rendeztek meg - idén Magyarország a kiemelt vendége, "partnerországa".