Magyarországon legtöbben szórakoztató elektronika, háztartási gép, szórakozás, utazás, élelmiszer és ital esetében vásárlása esetén  alapozzák a világhálón szerzett információkra. Tíz magyar fogyasztóból hatan tették fel a netre tapasztalataikat a megvásárolt árukról vagy az általuk igénybe vett szolgáltatásokról.

A megkérdezett magyarok  legnagyobb része, 32 százaléka válaszolta, hogy ha szórakoztató elektronikai készüléket vásárol a következő év során, akkor választását valamelyik közösségi portálon szerzett információra alapozza vagy más, terméket illetve szolgáltatást bemutató, értékelő web oldal közléseire támaszkodik. Utána következik az elektromos háztartási gép (31 százalékos említéssel), szórakozás (26), utazás/üdülés (23), élelmiszer és ital (20). További sorrend: ruházati cikk, divatáru (19), pénzügyi termék, bankolás (18), partnerkeresés (17), játék valamint étterem (16-16), szépségápolás/kozmetikum (15), autó (11), babaápolás (8), ékszer/kiegészítő (7).

A magyarokhoz képest az internetes információk jóval nagyobb arányban befolyásolják a fogyasztók vásárlási döntéseit a többi vizsgált európai piacon. Például huszonnyolc európai országban átlagosan csaknem háromszor annyian alapozzák  autó és ékszer vásárlását a világhálón olvasott információra, mint nálunk. De éttermeknél, kozmetikumoknál és babaápolásnál is a magyarországihoz viszonyítva több mint kétszeres az európai átlagos arány.

Európa huszonnyolc országában a válaszadók átlag 48 százaléka mondta, hogy a következő egy évben Interneten olvasott információkra alapozza szórakoztató elektronikai készülék vásárlását is, és utazás, üdülés kiválasztását is. Hasonló értelemben egyaránt 46 százalék nevezte meg az elektromos háztartási gépekről, valamint a szórakozásról szóló, netről szerzett információkat. Ruházati cikkek és divatáru vásárlásánál 39 százalék az átlagos arány, élelmiszernél és italnál, továbbá étteremnél pedig 38-38 százalék.

Magyarországon a megkérdezettek 59 százaléka jelezte, hogy tapasztalatait közzétette vagy megosztotta másokkal. Huszonnyolc ország átlagában pedig 73 százalék. Ebből a szempontból Európában legaktívabbak az ukrán (89 százalék), török és orosz (84-84), román (81), valamint görög és spanyol internethasználók (78-78). Legkisebb a termékekről, szolgáltatásokról chatelők aránya Dániában, Hollandiában és Lettországban; arányuk mindhárom országban 57 százalék.