Pályázati pénzosztás a parlamenti választások előtt – hol tartunk most, és mire érdemes készülni?
Az idén hatalmas, 774 milliárd forintos keretösszeg keresi a helyét a GINOP Plusz programban.
„A kkv-k túlnyomó többsége (83 százalékuk) forint számlán tartja likvid eszközeit. Emellett azonos arányban használják a deviza számlát (20 százalék) és a házipénztárt (20 százalék), míg lekötött forint betétben közel minden hatodik (17 százalék) vállalkozás tartja likvid eszközeit. A deviza betét és a befektetési alapok egyelőre kevésbé jellemzőek a vállalkozások körében” – derül ki a K&H félezer hazai mikro, kis- és középvállalkozás megkérdezésével végzett felméréséből. „Fontos megemlíteni, hogy a vevői és a szállítói számlák teljesítése közötti finanszírozási időtáv mindössze 6 nap, ami kedvezően hat a cégek likviditására. Erre legutóbb 2008-ban volt példa, mivel az elmúlt években a 8-10 napos időtáv volt jellemző” – részletezte az eredményeket Németh László, a K&H Kkv marketing főosztályvezetője.
A különböző méretű cégek közül a deviza számlán (46 százalék) és a befektetési alapokban (13 százalék) lévő likvid eszközök inkább a középvállalkozásokra jellemzők, ugyanakkor a házipénztárban lévő készpénzhez csupán minden tízedik középvállalkozás folyamodik, ha azonnali fizetésre van szükség. A mikro- és kisvállalkozások likvid eszközeinek megoszlása nem tér el lényegesen a kkv átlagtól.
A pénzkészletek és likvid eszközök átlagos szintje az elmúlt félévben a cégek közel felénélnem változott. Ezzel szemben a vállalkozások egyharmadánál csökkent ezen eszközök aránya, és csupán 20 százalék nyilatkozott növekedésről. Utóbbiaknál főként az üzlet lehetőségek javulása miatt nőtt a likvid eszközök átlagos szintje, de a hatékonyabb likviditáskezelés (33 százalék), valamint a készletezés (20 százalék) és a beszerzések, beruházások visszafogása is nagymértékben hozzájárult a fizetőképesség javulásához.
