Pályázati pénzosztás a parlamenti választások előtt – hol tartunk most, és mire érdemes készülni?
Az idén hatalmas, 774 milliárd forintos keretösszeg keresi a helyét a GINOP Plusz programban.
Az árukereskedelemből származó bevételek olyan mértékben visszaestek a Tescónál, hogy a hitelek és a megnövekedett nyugdíjalap deficit miatt kénytelen új forrásokat bevonni a működésbe – írja a Portfolio.hu a Financial Times cikkére hivatkozva. A vállalat nettó hitelállománya jelenleg 6,6 milliárd fontra rúg, ami az operatív cash flow 3,2-szerese, messze felülmúlva a 2,5-szeres menedzsment célt. A vállalat által finanszírozott nyugdíjalap deficite eközben 3,2 milliárd fontra hízott, az egy évvel korábbi 2,4 milliárdról.
Egyes elemzők úgy látják, hogy az új vezetőnek, Dave Lewisnak ki kellene használnia, hogy most érkezett a vállalathoz, és megpróbálni pénzt kérni a részvényesektől, ahelyett, hogy értékes eszközöket adnának el. Egy zártkörű kibocsátást a jelenlegi körülmények között aligha lehetne problémamentesen megvalósítani, tekintettel a jelenleg is folyamatban lévő vizsgálatokra. A befektetők minden bizonnyal előbb szeretnék látni az üzleti tervet, mint hogy pénzt adnának.
A héten a Morgan Stanley elemzői arról írtak, hogy az európai konjunktúra várható javulása és a piaci optimizmus erősödése lehetőséget adhat a brit Tescónak arra, hogy elgondolkozzon nemzetközi üzlethálózata részleges vagy teljes értékesítésén, hogy az így befolyt vételárából megerősíthesse a szigetországban – utóbbi években erősen – meggyengült pozícióját (a diszkontok igencsak erősítettek a szigetországban). Ha a Tesco vezetősége 2015-ben az eladás mellett dönt, akkor a legvalószínűbb, hogy a thaiföldi és a dél-koreai érdekeltségek mellett a kelet-európai leánycégektől válik meg, köztük a magyartól. Az utóbbi években a brit Tesco eredményei folyamatosan romlanak.
