Budapest megbénult egy nagyobb esőtől, az autók tengelyig jártak a vízben, több helyen teljesen elakadt a forgalom, az aluljárókban és néhány villamosmegállóban pedig új vízeséseket fedezhettünk fel kedd este. A helyzet nem ismeretlen: néhány évente leesik egy akkora eső, ami járhatatlanná teszi a fővárost. Lehet-e ez ellen védekezni, ha már esik, vagy bármit tenni, hogy a csatornarendszer jobban bírja az ilyen körülményeket? Hozzá kell-e szoknunk, hogy ha szakad az eső, akkor járhatatlanná válik néhány fontos közlekedési csomópont?

Eső utáni munkálatok a vízzel elöntött Vágány utcai vasúti felüljárónál, a VI. kerületi Podmaniczky és a Dózsa György út kereszteződésénél.

MTI / Balogh Zoltán

Nincs könnyű helyzetben, aki szeretné kideríteni, hogy pontosan kinek a felelőssége az ekkora eső miatti károk mérséklése. A feladat ugyanis három helyre tartozik egyszerre. A Fővárosi Csatornázási Művek (FCSM) felel a csatornák üzemeltetéséért, a karbantartásukért és a felújításukért. Eközben a szennyvízelvezető rendszer tervezése a fővárosi önkormányzat feladata, a csapadékelvezetést pedig a kerületeknek kell megoldaniuk. És hogy egy csavar még ebben is legyen: a belvárosban a jóval korábban épített csatornák még egyesítve vezetik el a csapadékot és a szennyvizet.

Csodát nem tudunk tenni

– mondta Bátori Marianna, az FCSM kommunikációs vezetője. Azzal, ha akkora eső lezúdul, mint kedd este, gyakorlatilag a világ egyetlen városában sem lehet mit kezdeni, legfeljebb azon dolgozhatnak, hogy minél hamarabb visszatérjen az élet a rendes kerékvágásba. A csatorna keresztmetszete normál esetben elégséges, az önmagában még alkalmas is lenne arra a legtöbb helyen arra, hogy ennyi esővizet elvezessen. A gond inkább a mélyebben fekvő területekkel van, ahol a környező utcákból egy helyre összegyűlik a csapadékvíz, és a helyzetet még tovább súlyosbítja, ha a víznyelők rácsai között megakad a hordalék – magyarázta.

MTI / Bruzák Noémi

Budapesten nagyjából 86 ezer víznyelő van, a hálózat pedig 5000 kilométeres, tehát Nyugat-Kínáig el lehetne jutni, ha az egészet egy vonalba rendeznénk. A csatornázási művek dolgozóinak az egyik legnagyobb kihívás ilyen esőben az, hogy az eldugult víznyelőket valahogyan felszabadítsák. A viharban leszakadó ágak, gallyak, levelek könnyedén eldugítják a rendszert, ezt folyamatosan tisztítani kell ilyenkor. A keddi eső alatt az FCSM 44 lakossági bejelentést kapott, összesen 16 egységük dolgozott azon, hogy a víznyelőket felszabadítsák és a mélyebben fekvő útszakaszokon felgyűlt esővizet elvezessék. A kommunikációs vezető kérdésünkre azt is elmondta: miután vége lett a felhőszakadásnak, az egyik legfontosabb munka az eltömődött víznyelőket olyan állapotúvá tenni, hogy amint legközelebb esni fog az eső, már alkalmasak legyenek a vizet elvezetni.

Olyan problémákra is fény derül ilyenkor, amelyeknek nem is lett volna szabad előfordulniuk. Mint Bátori Marianna elmondta, főleg a külső kerületekben, ahol elválasztották egymástól a csapadékot és a szennyvizet elvezető rendszert, a lakók sok helyen szabálytalanul mégis rákötik az esőelvezetést a szennyvízhálózatra. Gyakori az is, hogy az árkokat betemetik, vagy akár le is betonozzák, hogy még könnyebb lehessen parkolni. De külön nehézséget jelentenek egy felhőszakadás alatt az úthibák is, amelyek miatt megáll az esővíz egy-egy helyen, és azzal sem könnyű mit kezdeni, ha az aluljárókba zúdul le a víz.

Elakadt személyautók a XIII. kerületi Béke téren.

MTI / Bruzák Noémi

De nem lehet-e úgy tervezni a hálózatot, hogy az alkalmas legyen egy ekkora eső elvezetésére? Az FCSM kommunikációs vezetője erre a kérdésünkre azt válaszolta: „A budapesti csatornahálózat tervezésekor többségében többéves gyakoriságú záporintenzitást vettek figyelembe.  Ennél nagyobb mennyiségű és nagyobb intenzitású csapadék esetén a csatorna túlterhelt állapotba kerül, ami sajnos elöntéseket okozhat”.

Kezdhetünk hozzászokni a hasonló napokhoz, amint a tegnapi, ha igaznak bizonyulnak az előrejelzések. Mika János éghajlatkutató kérdésünkre úgy foglalta össze a várakozásokat: valószínű, hogy a jövőben kevesebb csapadék fog esni, mint most, sokkal több nap lesz, amikor egyáltalán nem esik majd eső, de amikor lesz esőzés, akkor jóval több csapadékra számíthatunk. Szerinte a legnagyobb bajban nem is a főváros lesz, mivel ott elég nagy a csatornahálózat ahhoz, hogy csak az igazán szélsőséges esetekben legyen probléma. A kevésbé jól csatornázott vidéki városokban viszont érdemes készülni a kockázatokra. A mostani évszázad egyik legnagyobb ilyen özönvizét Kecskeméten láthatták 2003-ban, amikor egy forró nyári napon lezúduló eső után a szennyvíz is kiáradt a város több részén, de az szinte minden nagyobb esőzésnél előfordul, hogy garázsokat, pincéket önt el a víz.