Nem szerepel a hivatalosan közzétett jövedelmi statisztikákban, hogy a minimálbér és a garantált bérminimum emelése következtében a ténylegesen elkölthető pénze – a bevallott és a zsebbe csúszatott összegeket figyelembe véve – sokaknak alig, vagy egyáltalán nem nőtt – írta a Azénpénzem.hu.

Hasonló lehet majd a helyzet a cafeteria átalakítása után is: mivel jövőre munkabérként adózik majd, a mostaninál jóval magasabb elvonási teher érinti a munkahelyi étkeztetést, az Erzsébet-utalványt, a bérletet, az iskolakezdési támogatás, a pénztári hozzájárulást, de az idén még adómentesen adható lakástámogatás is. Papíron tehát a bér nagyot nő, miközben a munkavállaló kevesebbet visz haza.

Mint az Azénpénzem.hu kiszámolta, a KSH által közzétett hivatalos átlagkeresetnél alacsonyabb összeg 2010-ben az adózók nem egészen 38 százalékára jutott. Ugyanez az érték 2016-ban már legalább 43 százalékot tett ki. Míg ugyanis vidéken 2010-ben 46 százalék volt az átlag alatt, 2016-ra ez az arány 52 százalékra emelkedett. Szabolcsban az országos átlag alatti szám több mint 60 százalék.

Ráadásul a legjobban a havonta 333,3 ezer forintnál többet keresők jövedelme emelkedett. 2016-ban jelentősen megugrott a havi 1,66 millió forint felett keresők jövedeleme is: a fővárosban a vidékinál ötször nagyobb réteg tavalyelőtt 545,5 milliárd forintot keresett, ami több mint 11 százalékkal haladta meg az előző évit. Ez a kategória egyébként csak 2015-ben jelent meg az adóhatósági statisztikában.

A 2016-osnál frissebb adatok még nincsenek, a számításhoz ugyanis az adóhatóság évkönyveit használhattuk. Az adóhatósági évkönyvekből egyébként tavalyelőtt kikerült a topjövedelmekről készített tábla, az utolsó adatok 2015-re vonatkoztak. Akkor a százas jövedelmi toplistába tartozó magánszemélyek összesen 130,5 milliárd forint jövedelmet vallottak be, ami 23 százalékos növekedés volt a 2014-eshez adatokhoz képest.