Céges bankkártyák – Hogyan osszunk?
Folyamatosan bővül a céges bankkártyapiac. A kínálaton egyre inkább látszik, hogy a neobankok megjelenése versenyre készteti a hagyományos bankokat is.
"Történeti örökségünkre, műemlékeinkre nemcsak épített emlékekként tekintünk, hanem kultúránk komplex továbbörökítőjeként. (...) Nem egyedül turisztikai okokból kell épített környezetünk hagyományörökítő szerepét erősíteni: a jelen lévő, az utókor számára megőrzött műemlékeink a nemzeti önazonosság hordozói is." Hetekkel ezelőtt, a műemlékek világnapján ezzel állt a nyilvánosság elé a Miniszterelnökség, a valóságban azonban a műemlékvédelmi szempontokat sokszor felülírják a gazdaságiak. A következő történet is erre példa.
2018 decemberében írtunk a Bem tér 3. szám alatti volt MDF-székház épületéről, ekkor került le a műemléki védettség a Radetzky-laktanya néven is ismert ingatlanról. A hányatott sorsú épület a 20. század fordulóján lett laktanya. 1956-ban az előtte tartott hatalmas tömegtüntetés a forradalom egyik szimbolikus eseményévé vált, 1989-ben pedig az MDF székháza lett az épület. Később eladta a párt, állapota egyre rosszabb lett, 2008-ban még a lebontása is felvetődött, de ekkor még a műemléki védettség miatt megmenekült. Aztán 2016-ban megvette a HB Reavis ingatlanfejlesztő. 2012 óta él a terv, hogy Bem Palace néven irodaépületet húznak fel, ráépítvén a laktanyára, de ezt a műemléki védettség egészen tavaly decemberig nem engedte.
Fazekas István
Esik szét az egész
Elvileg a tulajdonosnak helyre kellett volna állítania az épület eredeti jellegét, ezt a kormányhivatali döntést a HB Reavis többször megtámadta, végül az örökségvédők számára 2018 novemberében jött a hidegzuhany: a perbeli felek közösen kérték az eljárás megszüntetését. Ez az állam részéről furcsa lépés volt, mert eddig minden bíróság és hatóság kimondta, hogy a bontások jogszerűtlenek voltak, és a tulajdonosnak helyre kell állítani az épület eredeti állapotát. A visszalépéssel pedig mintha az állam ezt el akarta volna kerülni. Ne felejtsük el, hogy világörökségi területen álló épületről beszélünk, aminek jelentős megváltoztatása a világörökségi besorolás végét jelentheti - erről is tárgyalt az ENSZ illetékes szervezete, az Icomos, amikor titokban a Miniszterelnökség behívta egyeztetni.
A HB Reavis decemberben azt írta, nem mondhat semmit arról, hogyan haladnak a tárgyalások az állammal. A sok bizonytalanság között egy valami volt biztos: az épület csendben rohadt le. Emiatt a Szövetség a II. kerületért civil szervezet videót forgatott április elején arról, hogy az elhagyatott épület milyen rossz állapotban van, vakolatdarabok hullanak, ablakokat csapkod a szél, a tulajdonos pedig akkor annyit tett: kiragasztott pár papírt, hogy balesetveszélyes a terület. Ettől azonban még akármikor ráeshetett volna egy több kilós vakolat a járdán sétálókra, mert a kifeszített elkerítő szalagot letépték (a Szövetség helyi frakcióvezetője az az Őrsi Gergely, aki az MSZP II. kerületi szervezetének elnöke, MSZP-DK listán jutott be az önkormányzatba és ügyvezető alelnöke az MSZP Budapesti Területi Szövetségének, a szerk.). A civil szervezet akkor kezdte el követelni a tulajdonostól, hogy rendezze a helyzetet (avagy a kerület tegye ezt, majd számlázza ki a tulajdonosnak), és a hvg.hu-nak küldött fényképek tanúsága szerint így nézett ki akkor az épület környéke:
Szép csendben továbbpasszolták a NER-közelieknek
Írtunk hát egy levelet a HB Reavisnak azt tudakolva, miért nem rendezik a balesetveszélyes helyzetet, mire meglepetésre azt a választ kaptuk, hogy már nem a cégé az ingatlan. A 2019 februárjában lezárult adásvétel után az új tulajdonos a WS Buda Project Kft. lett.
A WS Buda Project Kft., ahogy a cégnév első két betűje is utal rá, Waberer György és Scheer Sándor közös projektcége, febuár 22-től ők ketten állnak a társaság élén. A cégben a többségi tulajdonos a High Yield Vagyonkezelő Zrt., Waberer György vállalata, a másik pedig Scheer cége. A WS Buda Project elérhetősége pedig egy High Yield-es email cím.
Scheer Sándor korábban a Fidesz-éra alatt sok-sok milliárdos állami projekteket (Groupama Aréna, Duna Aréna és egyebek) elnyerő Market Zrt. tulajdonosa volt, amelynek a cég weboldala szerint máig vezérigazgatója és igazgatósági tagja. Az LMCS nevű vagyonkezelője által azonban Scheer most is Market-tulajdonos. Nemrég pedig átvette a McDonald's éttermek magyarországi láncolatát.
Waberer György a Waberer's szállítmányozó cég tulajdonosa volt, majd miután eladta, ingatlanbefektetésekbe kezdett. Ő épít luxuslakóparkot az egykori SZOT-üdülő évtizedekig torzóban maradt rózsadombi épületéből, amelynél a kivitelező nem más, mint a Market Zrt. Az épület korábban nagyon zavarta a városvédőket, mert belerondított a látképbe, és nem nyugtatta meg őket, hogy az új ingatlan nagyobb lesz, mint régi. De az Alkotás úton felépült Hill Side Irodaház is már Waberer és a Market közös üzlete volt, a fejlesztő neve Green Urban Elegant Kft., és ügyvezetője az a Czakó Géza, aki a High Yield Zrt. vezérigazgatója.
A Market és Waberer ezen együttműködése tehát újabb ingatlanfejlesztésre terjedt ki. Írtunk a WS Buda Projectnek, megkérdeztük, hogy mik a céljaik az épülettel, de hetek óta nem árulják el.
Waberer György
MTI / Szigetváry Zsolt
Kinek játszik az állam?
Az viszont vitathatatlanul érdekes, hogy az állam szavakban többször kiáll (itt épp a néhai Magyar Idők hasábjain) az ikonikus, védett épület mellett, majd stikában leszedi róla a műemléki védettséget, és gyorsan kihátrál egy több szinten megnyert perből. Az is furcsa, hogy a HB Reavis, amely többször megtámadja a bíróságon az eredeti állapot helyreállítására kötelező határozatokat, végül megegyezik az állammal, és mégsem épít semmit, hanem rögtön eladja az épületet egy NER-közeli cégnek.
A képet tovább árnyalja, hogy egy hete megírtuk: sokkolta az UNESCO világörökség központjának vezetőit a magyar kormány eljárása, amellyel megpróbálta megakadályozni, hogy a szervezet Budapestre érkező ellenőrei a világörökségi helyszíneken zajló építkezések miatt aggódó civilekkel is beszélhessenek.
