Pályázati pénzosztás a parlamenti választások előtt – hol tartunk most, és mire érdemes készülni?
Az idén hatalmas, 774 milliárd forintos keretösszeg keresi a helyét a GINOP Plusz programban.
A cégre száll a magyar közpénzből finanszírozott 300 milliárdos egyiptomi üzlet, írja a Népszava. A DJJ-t 5 éve vette meg a magyar állam a Bombardier-től nemzeti érdekre hivatkozva.
Szerdán megírtuk, hogy a kormány versenyeztetés nélkül eladja a Dunakeszi Járműjavítót (DJJ) az orosz tulajdonú TMH Hungary Invest Zrt. A cégben tulajdonos az Alstom is, amely ellen zajlik a nyomozás a 4-es metró ügyében, illetve vádemelés is született, a cég e szerint megvesztegethette a BKV tisztviselőit.
A Népszava arról ír, az ügylet előkészítése már akkor elkezdődött, amikor a Ganz Motor vezette konzorcium Egyiptomban elnyert egy 300 milliárdos tendert, de kinézte az üzletet az orosz Transzmasholding is, és a kormány ennek ígért biztos finanszírozási hátteret. A DJJ ennek a része, de most az üzlet és a haszon az oroszokra száll. A lap emlékeztet, hogy korábban az Orbán-kormány a Ganz EEG-t is átjátszotta a Roszatomnak, amely az egyetlen jelentős haza beszállítója lehetett volna a paksi projektnek. Mindezt úgy, hogy a finanszírozási hátteret a magyar adófizetők állják.
A DJJ árát egy vagyonértékelő állapítja meg, és a TMH-nak ki kell fizetnie a cég tartozását a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő felé. És meg kell tartania a meglévő kapcsolatait a MÁV Csoporttal. A DJJ-t 2014-ben vette vissza az állam a Bombardier-től nemzetgazdasági érdekekre hivatkozva 2,1 milliárd forintért. A cég 2017-ben 6 milliárdos bevétel mellett 69 milliós nyereséget ért el.
A TMH Hungary Invest tulajdonosi háttere offshore-szerű, írj a a lap, a tulajdonszerzésre pedig már korábban is voltak utaló jelek, tavaly nyáron már volt egy zárt, meghívásos pályázat a DJJ megszerzésére, akkor még noszogatni kellett a Transzmasholdingot a részvételre. A cég elnök-vezérgigazgatója, Andrej Bokarev azt mondta 2017-ben, hogy nem pénzzel, hanem jövőbeni megrendelésekkel fizetnének.
Az idén hatalmas, 774 milliárd forintos keretösszeg keresi a helyét a GINOP Plusz programban.
Bővült azon fejlesztési lehetőségek köre, amelyekre a Demján Sándor Tőkeprogramban forrást igényelhetnek a vállalkozások.
A hitel megfelelő előkészítésén nem csak az múlik, hogy kap-e hitelt egy cég, hanem az is, milyen költségek mellett.
Az idénymunkásokat foglalkoztató vállalkozásoknak kihívás a szabályok szigorodása.
Továbbra is egyértelmű, hogy a kárpátaljai Palágykomorócon elkövetett templomgyújtogatás hamis zászlós akció volt, s az is világos, hogy a magyar kormány reakciója ártott a kárpátaljai magyar közösségnek – mondta a HVG-nek Rácz András történész, Oroszország-szakértő.
A próba eredménye totálisan eltér attól, mint amit a cég kezdettől ígér.
Az Igazgyöngy Alapítvány alapítója kudarcnak éli meg, hogy nem sikerült rendszerszintű változást létrehoznia.