Thomas Piketty szerint a növekvő egyenlőtlenség az, amely boldogtalanná teszi a társadalmakat és benne az embereket. A globalizáció, mely először a XIX. század végén valósult meg, egyre inkább növeli a különbségeket az emberek és az országok között ahelyett, hogy csökkentené azokat. Ebben a tekintetben Piketty nézetei megegyeznek a nemrég elhunyt Immanuel Wallerstein amerikai szociológus nézeteivel, aki szerint a globalizáció elsősorban a gazdagoknak és a gazdag államoknak kedvez.

Piketty elszánt olvasókra számít, hiszen statisztikai adatokban bővelkedő könyve, a Tőke és Ideológia több mint 1200 oldal, vagyis terjedelme a Háború és békével vetekszik. Véget nem érő történelemelemzései az egyenlőtlenség kialakulását vizsgálják és azt, hogy a társadalmak milyen ideológiával igyekeznek azt elfogadtatni az emberekkel. Nem feledkezik meg Európa gyarmati múltjáról sem, hiszen a mostani migránsválság kialakulásában ennek fontos szerepe van.

Mihez kezdjünk a XXI. században?

Thomas Piketty, aki a párizsi Le Monde publicistája is amellett, hogy professzor a francia fővárosban, sok javaslattal szolgál a döntéshozóknak arra, hogy az egyenlőség álmát hogy lehetne megvalósítani.

Piketty olyan radikális lépéseket javasol, melyektől Emmanuel Macron francia elnök valószínűleg hidegrázást kapna, ha komolyan venné azokat. A baloldali közgazdász arra mutat ugyanis rá, hogy a pénzügyi szektorban sokkal nagyobb jövedelmek képződnek, mint a reálszférában, vagyis a munkavállalók részesedése a nemzeti jövedelemből egyre csökken Európában és más fejlett társadalmakban. Ez a tendencia magyarázza részben a populizmus előretörését, ezért Piketty szerint az államoknak korlátozniuk kellene a tőkét, például szigorúbb ellenőrzéssel, hiszen a globális piacokon dollármilliárdok áramlanak adóparadicsomokat keresve.

Az IMF épp most tett közzé egy jelentést, mely alátámasztja Piketty állításait: eszerint a külföldi befektetések 40 százalékának a célja nem más, mint az adóelkerülés, avagy finomabban fogalmazva az adóoptimalizáció. Ezeket a pénzeket kellene megfogni ahhoz, hogy az állam, illetve az Európai Unió helyzetbe hozza fiatal polgárait.

Mindenki kapjon 120 ezer eurót startupra

Ez az egyik figyelemre méltó javaslata a magát szocialistának valló szerzőnek, aki utal Ben Bernanke-re, a Fed egykori elnökére is: az amerikai jegybank egykori főnöke, aki közgazdászként a 29-es nagy pénzügyi válság fő szakértője volt, azt javasolta, hogy helikopterről szórjanak le pénzt az emberek közé, hogy azok fogyasztani kezdjenek a válságos időkben.

Az olcsó pénz politikájának ez a szocialista továbbfejlesztése aligha lenne ínyére a tőzsdének vagy az ingatlanpiacnak, melyet Piketty alaposan meg akar adóztatni: "őrült ingatlanárak vannak jelenleg Párizsban. Ezért a vagyonadó nagyon is szükséges lenne. Ez a luxusingatlanok esetében komoly összeg lenne. Éppígy meg kellene adóztatni a legmagasabb jövedelmeket akár 90 százalékos adókulccsal" – nyilatkozta a Nouvel Observateur című párizsi lapnak, hozzátéve, hogy ennek persze meglenne a hatása a tőzsdére és az ingatlan piacokra.

A merész javaslatok ezzel korántsem érnek véget: a vállalatok igazgatótanácsaiban radikálisan növelni kellene a dolgozói képviselet létszámát, szerinte ugyanis legalább 50 százalék lenne a kívánatos arány a döntéshozó testületben. A részvényesek szerepét is korlátozni kellene, a legnagyobb részvényes sem kapna 10 százaléknál nagyobb képviseletet a döntéshozó testületben.

Mindenkinek személyre szóló környezetvédelmi kártyát

Piketty figyelmét nem kerülte el, hogy a klímaváltozás miatt a zöldek szerepe felértékelődött a társadalomban és néhány állam politikai életében, például Németországban. Ezért azt javasolja, hogy minden felnőtt európai polgár kapjon egy úgynevezett zöld kártyát, mely azt mutatná meg, hogy ő személy szerint mennyivel károsítja meg a környezetet.

Bónusz-malusz pontokkal azután így szabályozni lehetne az egyéni fogyasztást, és hatékonyabbá lehetne tenni a környezetvédelemért folyó küzdelmet.

Résztvevő szocializmus

Ez Thomas Piketty filozófiája, melyet egyelőre csak franciául olvashatnak az érdeklődők, hiszen az angol nyelvű kiadás csak jövő tavaszra várható. A több mint 1200 oldalas műből kiderül, hogy Piketty nézetei nemcsak Donald Trump amerikai elnök gazdaságfilozófiájával ellentétesek hanem Macron elnök liberális elképzeléseivel is.

A francia elnök szerint ugyanis a globalizáció nem probléma, hanem lehetőség, melyet Franciaországnak és egész Európának meg kell ragadnia, ha nem akar lemaradni a nemzetközi versenyben. Macron kormányának egyik tagja épp azt a feladatot kapta, hogy elmagyarázza a globalizáció és az informatikai forradalom következményeit az egyénre és a társadalomra nézve. Piketty könyve azoknak lehet vigasz, akik kimaradnak ebből, de Macron azt szeretné, ha az európai fiatalok nem az államtól várnának 120 ezer eurót alanyi jogon, hanem hogy startup cégeket alapítva maguk boldoguljanak a globális piacon.