Tiborcz István cége nem kapott uniós pénzt - ezt állította Orbán Viktor miniszterelnök a finn kormányfő mellett állva a nemzetközi sajtótájékoztatón. Egy finn újságíró ezt firtató - de amúgy finn partneréhez intézett - kérdésére (Hogyan juthattak uniós pénzek Orán vejéhez?) ugyanis azt mondta,

fake news.

Bár az elmúlt évek egyik, kis híján legnagyobb gazdasági-politikai botrányát nézve furcsának tűnik az orbáni állítás, a kormány trükközött ahhoz eleget, hogy ezt a miniszterelnök hazugság nélkül állíthassa. Legalábbis a végeredményt nézve.

A Tiborcz István által vezetett, tulajdonolt cég (előbb az Elios elődje, majd az Elios) 2010. márciusában, a Fidesz közelgő kétharmados győzelme pillanataiban kezdte meg közvilágítási pályafutását: a Lázár János vezette Hódmezővásárhellyel kötötte meg első szerződését a közvilágítás korszerűsítésére. A dokumentumokból kiderült, a város ezt döntő részben uniós forrásból finanszírozta.

Ez volt a referenciamunka, a megbízást pedig sorra követte a többi, összesen nagyjából 12 milliárd forintnyi uniós pénzből korszerűsítettek az önkormányzatok. Az Elios szárnyalt, 2015-ben 7,6 milliárdos árbevétele és 1 milliárdhoz közeli adózott eredménye volt. A legsikeresebb év elején, 2015. áprilisában Tiborcz István kiszállt a cégből.

Az Unió Csalás Elleni Hivatala (OLAF) 2017. végén készült jelentésben megállapította, a vizsgált 35 projekt mindegyikében felmerült visszaélés gyanúja, 17 pályázatnál pedig a szervezet szerint szervezett csalási mechanizmust építettek ki. Emiatt 13 milliárd forint uniós pénz visszafizetését kezdeményezték.

Az OLAF-jelentést a kormány nem hozta nyilánosságra, így csak az ismert, amit a jelentést megszerző 24.hu közölt. Ebből a többi között kiderült, a tanácsadók, a pályázatot kiírók és a nyertes cégek között volt kapcsolat, minden pályázatnál az volt a lényeg, hogy még éppen megfeleljenek az elvárt feltételeknek, de a lehető legnagyobb költséget fizesse értük az önkormányzat.

Mindaz, amit leírtak, az itthoni Btk. szerint fedi a

költségvetési csalás gyanúját.

A rendőrség ugyan elindította a nyomozást, ám számos önkormányzattól nem kérték be a dokumentációt, majd 2018 novemberében

bűncselekmény hiányában megszüntették az Elios Innovatív Zrt.-vel szembeni nyomozást.

Az csak 2019. feburárjában derült ki, hogy a kormány egy csellel elejét vette az uniós vizsgálatoknak: akkori állításuk szerint a Lázár János vezette Miniszterelnökség már 2017. decemberében (saccra az OLAF-jelentéssel egyidőben) eldöntötte, a projektet nem uniós, hanem magyar költségvetési pénzből finanszírozzák. A hivatalos érv az volt, direkt 110 százalékra lőtték be a pályázatokat, így nem veszett el uniós pénz. Azt már nem hangsúlyozták, de attól még tény: így az unió látóteréből is kikerültek a csalásgyanús tenderek.