szerző:
hvg.hu

A legújabb verzió szerint már 2017 decemberében eldöntötte a Lázár János vezette minisztérium, hogy a magyar költségvetésből fizetik ki az Elios-lámpákat. Erről akkor egy szót sem szóltak. Pont abban a hónapban mondtak le az uniós finanszírozásról, mikor a súlyos szabálytalanságokat megállapító jelentést aláírta az OLAF vezetője.

Meglepő verzióval állt elő a kormány Elios-ügyben: legújabb állításuk szerint már 2017-ben eldőlt, hogy a közvilágítási projektet nem az EU fizeti ki, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) pedig az RTL Klubnak azt mondta,

ez a Bizottság előtt is tudott tény volt már az év decembere óta.

Nem tudni pontosan, kivel és mikor közölték ezt a hírt: kedden beszéltünk Jávor Benedek EP-képviselővel, a Költségvetési Ellenőrző Bizottság tagjával, aki azt mondta,

hivatalosan még nem tudnak arról, hogy ezeket a számlákat a kormány nem nyújtja be.

A hírt ő dobta be február 12-én, mikor a blogjában több forrásra hivatkozva leírta, a magyar kormány kiveszi az Európai Bizottságnak leadandó végleges számlacsomagból az Elios által megvalósított, és az EU csalás elleni hivatala, az OLAF által vitatott közvilágítási projektek számláit. Vagyis, lemond az uniós finanszírozásról,

reménytelennek ítélve, hogy meggyőzze Brüsszelt a projektek jogszerűségéről. Ez lényegében beismerése annak, hogy a Tiborcz István, foglalkozására nézve vő, érdekeltségébe tartozó cég törvénytelen, korrupt módon nyúlta le az uniós pénzt

– írta Jávor.

Erre gyorsan reagált az uniós pénzekért felelős ITM, amely azzal érvelt, az uniós keretösszegnél eleve 10 százalékkal magasabb összegre fogadtak be pályázatokat.

A KEOP uniós fejlesztési keretének 100%-át ki tudta használni Magyarország, nem vesztettünk forrást. A magyar gazdaság teljesítménye lehetővé tette, hogy a kormány mintegy 10 százalékkal megemelje az uniós forrásokat, így az elszámolásból kikerülő tételek esetén is száz százalékon fog zárni a KEOP. Fake news tehát, hogy uniós forrást veszítenénk.

Vagyis az ITM azzal érvel: az Elios-számlák nélkül is le tudják hívni az összes uniós pénzt, a keret felett befogadott pályázatokat pedig majd kifizetik a magyar költségvetésből. Ez egyébként a fő kommunikációs irány, Gulyás Gergely miniszter is ugyanezt mondta a csütörtöki kormányinfón.

Csakhogy az érvelés sántít: a korábbi gyakorlat alapján nem azért fogad be a kormány 110 százalékon pályázatokat, hogy a 10 százalékot a magyar adófizetők állják, hanem azért, hogy akkor is le tudja hívni az összes pénzt, ha néhány projektnél szabálytalanságot talál végül az EU.

Miért éppen december?

Gulyás Gergely is ráerősített: az illetékes minisztérium (akkoriban a Lázár János vezette Miniszterelnökség) már 2017 decemberében úgy döntött, hogy az Elios-számlákat nem adják le, "mert elértük a 100 százalékot". Erről eddig egy szót sem szólt a kormány, sőt, az akkori nyilatkozatokból épp az ellenkezőjére lehetett következtetni.

Gulyás nem mondta meg a döntés pontos napját, azonban a 24.hu 2018. január 22-én arról írt, az Unió csalás elleni hivatalának (OLAF) vezetője, Nicholas John Ilett már karácsony előtt aláírta a súlyos szabálytalanságokat és bűncselekmény gyanúját megállapító és 13 milliárdos forráselvonást javasló dokumentumot, amely a cikk publikálásának idején "már rég a Miniszterelnökségen volt".

Ez már az aláírt jelentés volt, a tervezet tartalmáról menet közben értesülhetett a kormány, hiszen a problémás pályázatokról az Európai Bizottság egyeztet a tagállamok illetékeseivel.

A 24.hu pár napja arról írt, az unióval folytatott tárgyalásokon a magyar kormány is elismerte, hogy helye van az uniós támogatás megvonásának, de csak negyedrészben. Ezt az ajánlatot nem fogadta el a Bizottság, a teljes összeget el akarta vonni.

Miért nem mondták, hogy nincs közük hozzá?

A kormányinfón Gulyás Gergely kicsit belezavarodott abba, hogy mi történt az Elios számláival, először azt mondta, a minisztérium úgy döntött, nem adják le, az egy órával később megkapott kérdésre válaszolva viszont már arról beszélt,

minden egyes számlát leadtak az Uniónak,

de attól még 2017-ben már tudták, hogy az Elios-beruházást a magyar költségvetésből fizetik ki. A 444.hu emlékeztetett egy 2018. februári Lázár János nyilatkozatra, aki a kormányinfón arról beszélt, a vizsgált időszakban a Közgép volt a cég tulajdonosa (valóban volt egy szakasz, mikor Simicska Lajos beszállt), így ha az EB nettó korrekcióról dönt, azt Simicskával fizettetik ki. A riporter megkérdezte, hogy milyen alapon dönthetett volna az EU, hiszen akkor már elvileg nem volt köze a projekthez, mire Gulyás azt mondta,

annyiban jogos a kérdés, hogy a nettó korrekció esélye abban a pillanatban nem állt fenn.

Azzal próbálta védeni (az uniós forrásokért felelős) Lázárt, hogy

az akkor megfogalmazott 8 állításából csak egy volt vitatható,

és azt feltételezi, jóhiszeműen válaszolt akkor elődje. Gulyás azt mondta, az OLAF azon az alapon vizsgálta a beruházást, hogy az uniós projektként indult.

Állj mellénk!

Köszönjük a több mint 4000 tagnak és támogatónak, akik idáig
45 millió forinttal segítették munkánkat.
Ha neked is fontos a minőségi újságírás, csatlakozz!
Mi lesz az év könyve?

Mi lesz az év könyve?

A Magyar Színházi Társaság nyílt levélben akadt ki az állami kitüntetések miatt

A Magyar Színházi Társaság nyílt levélben akadt ki az állami kitüntetések miatt

Váratlanul lemondott Nurszultan Nazarbajev kazah elnök

Váratlanul lemondott Nurszultan Nazarbajev kazah elnök

Gyógyszer-túladagolással ölte meg férjét egy nő Fejér megyében

Gyógyszer-túladagolással ölte meg férjét egy nő Fejér megyében

Idilli képet mutathat a magyar gazdaság, de vannak kockázatok

Idilli képet mutathat a magyar gazdaság, de vannak kockázatok

Jön az újfajta fogamzásgátló, bár kissé őrülten hangzik, hogyan működik

Jön az újfajta fogamzásgátló, bár kissé őrülten hangzik, hogyan működik