Nem félünk eléggé
Az elmúlt években drámaian nőtt a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. A hazai cégek – különösen a kis- és középvállalkozások – kockázatérzékelése és felkészültsége azonban érdemben elmarad a helyzet által indokolt mértéktől.
„A vendéglátás súlyos helyzetbe került. Tömegesen szűntek és szűnnek meg munkahelyek éttermekben, szállodákban, turisztikában. Sokan végleg elhagyják a pályát, akik nem zártak be, a csőd szélén állnak” – kezdi Éttermek vírus idején című bejegyzését a Magyar Gasztronómiai Egyesület. Lassan egy éve, hogy – a nyarat leszámítva – korlátozások kezdődtek a vendéglátóiparban, és hogy mikor lesz ezeknek vége, senki sem tudja.
Az őszi hónapokban a járvány második hulláma miatti újabb zárás alatt hiába kétszerezték meg a házhoz szállítást és az elvitelt a vendéglők, a blokkk.com szerint ez is csak a piac felét jelentette bevételben. A vendéglátók mérlege 2020-ban 400 milliárd forintos piacvesztést mutat. És nincs vége: Orbán Viktor miniszterelnök az állami rádióban korábban azt mondta, húsvét előtt senki ne reménykedjen enyhítésben.
MTI/EPA/Philipp Gülland
Ez abszolút katasztrófahelyzet – mondta a hvg.hu-nak Molnár B. Tamás, az egyesület elnöke, aki szerint nemcsak a csúcsgasztronómiát képviselő éttermek vannak tragikus helyzetben Magyarországon, hanem a hazai közönségre jobban támaszkodó helyek is. Úgy látja,
a vírus után az éttermek 50 százaléka nyit ki.
Közgazdászokkal, jogászokkal és vendéglátóipari szakemberekkel összefogva 13 pontban foglalták össze javaslataikat a vendéglátóipar megsegítéséért. „Nem támogatást vár a szakma, hanem kárenyhítést, katasztrófaelhárítást” – fogalmazott az elnök.
Azt szeretnék, ha
- az állam átvállalná a korlátozások idejére a helyiségbérleti díjakat,
- minden hónap 10. napjáig megkapnák a bértámogatásokat, utólagos elszámolási kötelezettséggel, hogy ne a vállalkozások finanszírozzák hónapokig ezeket az összegeket,
- a bértámogatás mértékét 75%-ra emelnék, és az újranyitás után még legalább 2–3 hónapig fizetnék, mivel a forgalom a turizmus elmaradása és a teljes átoltottság hiányában még jó ideig nem áll vissza a korábbi szintre,
- a korlátozások idején felhalmozódó – bevétel hiányában nem teljesített – adó- és járuléktartozások elengedné, jóváírná vagy átvezetné más adónemre az állam, vagy legalább türelmi időt vezet be részletfizetés lehetőségével 5 millió forintig,
- elengednék a vendéglátóteraszok területfoglalási díját 2021-ben is,
- a számlával igazolt alapanyag-beszerzéseket kompenzálná az állam a novemberi korlátozásokkor keletkezett károk miatt (a rapid határidővel meghirdetett bezárás miatt rengeteg élelmiszer szavatossága lejárt, ezek anyagi terhét is a vállalkozások viselik),
- átlátható módon kiírt és elbírált pályázatok jelennének meg a vendéglátószektor számára,
- rezsitámogatási programot dolgoznának ki a közműszolgáltatók bevonásával,
- legkésőbb március elejétől, a járványügyi szempontok betartásával, nemzetközi és hazai példák figyelembevételével fokozatosan megnyithatnának az éttermek,
- eltörölnék a vállalatok által igénybevett éttermi szolgáltatás után fizetendő extra közterheket,
- az elvitelre és házhozszállítással értékesített ételek és alkoholmentes italok 5%-os áfakulcsa maradna,
- csökkenne a cafeteria adótartalma.
Molnár B. Tamás szerint mindent összeadva
nemzetgazdaságilag triviális összeg,
amibe a segítség kerül, sokaknak viszont a túlélést jelentheti. „Úgy gondolom, hogy az első 3–4 pont a legfontosabb” – hangsúlyozta, hozzátéve, az államnak joga és feladata, hogy veszélyhelyzetben intézkedéseket hozzon. „Arról van szó, hogy arra az időszakra, amikor gyakorlatilag egy szakmában foglalkozási tilalom van, lépjen közbe az állam” – tette hozzá.
Máté Péter
A miniszterelnök legutóbbi rádióinterjújában nem zárta ki, hogy igazuk van azoknak, akik szerint túl lassan érkezik a vendéglátásnak megítélt, 50 százalékos bértámogatás, ezért kérte a kifizetések felgyorsítását. „Sokan nem kaptak azóta még semmit” – reagált a kormányfő bejelentésére a Gasztronómiai Egyesület elnöke. Közben megjelent a rendelet arról, hogy előlegként fizetik ki a vendéglátók bértámogatását.
A bértámogatások kifizetését intéző megyei kormányhivatali kollégák 12 órás nyújtott munkaidőben igyekeznek teljesíteni az elvárásokat
– közölte megkeresésünkre Boros Péterné, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének vezetője. „Központi személyes megkeresések történtek és ez annak lett a következménye” – tette hozzá.
Arra a kérdésre, hogy az étteremtulajdonosok, szakácsok és beszállítók miért vártak eddig javaslataikkal, Molnár B. Tamás azt felelte,
gyújtózsinór volt a Balaton-kör és a SVÉT ügye, illetve az MTÜ-vel való többszörös összefonódások nyilvánosságra jutása, ez nagyon felzaklatta a szakmát.
Ahogyan arról a hvg.hu is beszámolt a 24.hu információja alapján, a balatoni vendéglátóhelyek közül Laposa Bence érdekeltségei kapták a legtöbb támogatást a Magyar Turisztikai Ügynökségtől (MTÜ), miközben ő a szervezet tanácsadója, és a hírek szerint tavaly augusztusban, egy titkos találkozón ő tett javaslatot a támogatottak névsorára is. Miután ez kiderült, Laposa és a teljes elnökség felajánlotta lemondását.
„A szereplők jogosan várnak kárenyhítést. Ilyenkor különösen szerencsétlen, ha csupán szűk kör számára nyílnak meg pályázatok. Ez a szakma egészén nem segít, csak feszültséget okoz, megosztottsághoz vezet” – vélik a Magyar Gasztronómiai Egyesületnél, ahol „sokakban felmerült az igény, hogy fogalmazzuk meg, mire lenne valóban szükség”.
Molnár B. Tamás
Fazekas István
Molnár B. Tamás szerint az ágazat életben tartását célzó hatékony és átfogó program kellene. „Ez közös ügy, nemcsak a vendéglátóiparé, érinti a beszállítókat, a termelőket, a vendégeket, az egész társadalmat”. Javaslatcsomagjukat egyesületen kívüli étteremtulajdonosok is aláírták, ahogyan szakácsok, beszállítók is csatlakoztak, és csatlakozhatnak még most is. A tervezetet a Pénzügyminisztériumnak küldték el. Keressük a Pénzügyminisztériumot, hogy megtudjuk, mi az, amit a Gasztronómiai Egyesület javaslatai közül támogatni tudnak. Amint válasz érkezik, közöljük.
