Listázták Tatán a helyi szállodaberuházást ellenző civileket

Tavaly novemberben mutatta be az új látványterveket a tatai Öreg-tó partjára tervezett szállodáról a beruházó Avalon Park Kft. Elmondták például, hogy csökkentenék az épület magasságát, 120 helyett 95 szobával számolnak, a szálloda épületét pedig minden oldalról zölddel borítanák. Az Építészfórum beszámolója szerint a hajdani lovarda épületénél továbbra is nagy beépítésre készülnek, de a hotel és a wellnessrészleg nagy része lépcsőzetesen illeszkedne a tájba. Tóth Róbert ügyvezető ígérete szerint a Natura 2000 természetvédelmi terület jellege semmiben sem fog sérülni.

Fazekas István

Az Öreg-tó 1977-ben lett természetvédelmi terület, 1989-ben pedig a Ramsari Egyezmény által védett nemzetközi jelentőségű vizes élőhellyé vált. A város 2010-ben a Biodiverzitás Fővárosa lett, 2018-ban pedig a világ 18 városának egyikeként Ramsari Város. A Ramsari egy nemzetközi egyezmény, amely a vizes élőhelyek védelmére jött létre.

Itt húzna fel tehát 24 milliárd forintból egy luxusszállodát a Hell energiaitalt is gyártó cégcsoporthoz tartozó cég.

A civilek többször is tiltakoztak a beruházás ellen. Korábban a hvg.hu-nak azt mondták, fontos nekik, hogy az Öreg-tó partjának ezt a részét eredeti környezetében őrizzék meg, oda se szálloda, se wellness- és konferenciaközpont ne épüljön. Az ügyben tavaly nyáron lakossági fórumokat is tartottak a városban, ezeket Tata kormánypárti polgármestere, Michl József kezdeményezte. A polgármester korábban a hvg.hu-nak azt mondta, a városnak nagy szüksége van egy ötcsillagos szállodára, ami, ha megépül, „óriási előrelépés lesz Tata turisztikai vonzerejében”. Szerinte izgalmas, hogy egy nem kiemelt turisztikai térségben lévő várost nézett ki a beruházó magának.

Michl József

MTI / Földi Imre

A hvg.hu most úgy értesült, hogy egy magánszemély még tavaly augusztusban, a lakossági fórumok után bejelentést tett a Nemzeti Adatvédelmi és Információs Hatóságnál (NAIH), mert a fórumok helyszínén, a bejáratnál kihelyezett asztaloknál önkormányzati dolgozók szólították fel a fórumra érkezőket a jelenléti ívek aláírására. Arra a kérdésre, hogy pontosan mi az adatgyűjtés célja, az első fórum alkalmával az önkormányzati dolgozók azt válaszolták: erre a járványhelyzet miatt van szükség. Később már a GDPR-szabályokat hozták fel. Feljegyezték a fórumra érkezők nevét, lakcímét, telefonszámát és e-mail-címét. Az adatokat nem volt ugyan kötelező megadni, de a részt vevők szerint

nagyon sok lakó szabálykövető módon aláírta azokat.

Úgy tudjuk, a fórumok során több résztvevőben felmerült a jelenléti ív létjogosultságának kérdése, valószínűleg ezért is kérte egyikük 2020. augusztus 5-én az esetek vizsgálatát a NAIH-tól. A bejelentés szerint

a körülmények arra engednek következtetni, hogy a szállodaépítést ellenző polgárokról készült valójában egy lista, hiszen a fórumokon a résztvevők számához képest elenyésző mennyiségű személy szólalt fel és a felszólalók túlnyomó többsége ellenezte a szállodaépítést.

A vizsgálat idén május 14-én zárult. A szerkesztőségünkhöz eljuttatott indoklás szerint azért tartott ilyen sokáig, mert a NAIH „megkereséssel élt Michl József Tata város polgármestere felé, amelyre tekintettel bár Michl József megküldte válaszlevelét, azonban annak tartalma kapcsán a releváns információk feltárására további kérdések megválaszolására volt szükség, így a Hatóság további két megkeresés megküldése mellett döntött”. Vagyis az önkormányzat minden magyarázata csak további kérdéseket vetett fel.

Végül a hatóság megállapította, hogy az önkormányzat több ponton is megsértette a GDPR-törvényt:

• nem tudta egyértelműen megindokolni, miért gyűjtötte a résztvevők adatait, adatkezelési céljaként a különböző beadványaiban a nyilvánosság tájékoztatását, a jegyzőkönyv készítését, és az önkormányzat, illetve a lakosság közötti együttműködés biztosítását is megjelölte,
• túlságosan távoli az összefüggés a kezelt személyes adatok és a megnevezett adatkezelési célok között, ráadásul egy fakultatív módon kitöltött jelenléti ív egyik célnak sem felelne meg,
• az önkormányzat hibázott a kifüggesztett GDPR-tájékoztatót tekintve is, a jelenléti íven kezelt adatok köréről nem nyújtott megfelelő tájékoztatást.

Lesz-e népszavazás Tatán?

A városban időközben aláírásgyűjtés is indult, civilek népszavazást szeretnének a szállodaberuházásról. Ezzel kapcsolatban az ügyvezető a hvg.hu-nak korábban azt mondta, „viszonylag ritkán szoktak egy magántulajdonban lévő területtel kapcsolatban népszavazást kezdeményezni, de ha a referendumot kiírják, állunk elébe, a népszavazás egy állampolgári jog”. Csakhogy a folyamatos veszélyhelyzet miatt még mindig az aláírásgyűjtés folytatására várnak a lakók. Még lenne hat napjuk a munkára, noha a szükséges számú aláírás már összegyűlt. Arra számítanak, hogy ha lesz is népszavazás, csak 2022-ben valósulhat meg, mert az aláírások hitelesítése, illetve az esetleges fellebbezés és jogi eljárás időt vesz majd igénybe.

Azt, hogy a háttérben most is gőzerővel zajlik az akadályok elhárítása az építkezés elől, az is bizonyítja, hogy a polgármester előterjesztést küldött a képviselőknek: nyilvánítsák közterületté a szolgalmi utas telket. Erre azért lenne szükség, hogy az építési engedélyt a beruházó könnyebben megkaphassa. Michl József elképzelése azonban még azelőtt kiszivárgott, hogy a képviselők egyáltalán véleményezték volna ezt az ötletet. Látva a helyiek felháborodását döntés végül ebben az ügyben nem született.

Máté Péter

Lett viszont egy határozati javaslat Magyarország nagy tavai természeti és kulturális értékeinek védelméről. A dokumentum, amelyet a négy nagy magyarországi tó védelmére létrejött Nagy Tavak Koalíció készített, és a Párbeszéd képviselője, Kocsis-Cake Olivio nyújtott be az Országgyűlésnek, kimondaná, hogy

a Balaton, a Fertő tó, a tatai Öreg-tó és a Velencei-tó ne essenek áldozatul állami és magán idegenforgalmi beruházásoknak.

Kérik azt is, hogy a folyamatban lévő és a tervezett beruházásokhoz kapcsolódó információkhoz szabadon hozzá lehessen férni. „A rendkívüli helyzet keretében ne történhessenek olyan változások a települések helyi építési szabályozásában, amelyek káros beruházások megvalósításához vezethetnek” – fogalmaznak a javaslatban, amelyet kivétel nélkül minden ellenzéki párt támogat. A kormánypárti képviselők, köztük a térség országgyűlési képviselője, Bencsik János sem reagált a civilek megkeresésére.

Közben július 1-től megváltozik az épített környezettel kapcsolatos hatósági jogkörökre vonatkozó törvény. Eszerint a jövőben a helyi építési szabályzatokkal kapcsolatos rendelkezéseket a helyszínhez semmilyen formában nem kötődő kormányhivatalok hozzák majd meg. 2021 novemberig pedig kötelező meghatározni az új Településrendezési terveket, és ebben a folyamatban több kérdéses területet is átminősíthetnek az önkormányzatok. A tatai például akár a hotelberuházás területéről is dönthet, elhárítva így az akadályt az Avalon építkezése elől.