Michael Ringier, a svájci családi vállalat elnökével, a magyar médiapiac egyik legbefolyásosabb szereplőjével készített interjút a Forbes.
A Ringier július végén jelentette be, hogy átveszi a Ringier az Axel Springer összes részvényét Magyarországon. A médiacég elnöke azt mondta a tranzakcióról, hogy az Axel kereste meg őket azzal, hogy eladnák a részvényeket. A konkrét számokkal kapcsolatban azt mondta, nem volt olcsó, de ma már nincsenek is olcsón megkötött üzletek.
Kivonul az Axel Springer Magyarországról
A változás a magyar médiapiacon a Blikket és a Kiskegyedet is érinti, ha a tranzakciót jóváhagyja a Gazdasági Versenyhivatal.
A magyarországi terveikről annyit közölt, hogy új heti- vagy havilapok megjelenésére lehet számítani, de a fizetős online tartalmak felé is fordulnának.
Michael Ringier a magyar, illetve a sok hasonlóságot mutató lengyel politikai helyzetről is beszélt. Azt mondta, minden országban, ahol jelen vannak, van bizonyos feszültség a politikusok és az újságírók között – ebben Magyarország sem kivétel. Persze vannak országok, amelyek – fogalmazzunk úgy – másképp kezelik a médiakérdéseket, mint mások.
Azt is hozzátette, Nyugat-Európában vannak védelmet biztosító jogi keretek. Ugyanezek a keretek megvannak Kelet-Európában is, de fenyegetve vannak.
Egyértelmű, hogy a demokrácia kevésbé magáról a választásokról szól, sokkal inkább ezekről a jogi keretekről. Arról, hogy állampolgárként esélyünk legyen az állam ellenében is jogot érvényesíteni
– mondta.
A Népszabadság átengedéséről a Mediaworksnek hét év elteltével annyit mondott:
nem így szerették volna az üzletet tető alá hozni, de „az egyezség a magyar politikai realitásokon alapult”.
Ringier szerint Nyugat-Európában, de a keleti országokban az igazságszolgáltatás teljesen vagy nagy részben független a politikától. Lengyelországban és Magyarországon a politikusok azon vannak, hogy ez megváltozzon, amit nagyon veszélyesnek talál. De szerinte nem az ő dolguk erről dönteni, megteszik ezt majd a magyar választók.
Ugyanakkor a cég vezetője szerint amikor a magyar kormány illiberális demokráciát emleget, el kell mondani, hogy ilyesmi nem létezik.
Egy demokrácia vagy liberális, vagy ha nem az, akkor nem is demokrácia
– jelentette ki.
