Vannak hatékony eszközök a devizapiaci kockázatok kezelésére
Az árfolyamingadozás feladja a leckét – főleg, ha importhányadot tartalmazó beruházást kell finanszírozni.
Az energiaválság miatt ellehetetlenülő vízművek feltett kézzel kerülhetnek át a Nemzeti Vízművekhez. Augusztus elején kaptak ajánlatot az önkormányzati szolgáltatók, novemberben már le is zavarnák az államosítást.
A tizenkét éve regnáló kormány már 2010-ben sem rejtette véka alá, hogy főként a külföldi tulajdonban levő közműszolgáltatók helyett szívesebben látna állami tulajdonú szolgáltatókat. Az első vízműháborút Pécsett már 2009-ben megvívták, akkor nem éppen diplomatikus eszközökkel szorította ki a francia tulajdonost a pécsi fideszes városvezetés. Az elmúlt években a közművezetékek megadóztatásával lényegében a veszteséges működés felé tolták a 2012-es árakon befagyasztott, rezsicsökkentett hatósági árakkal üzemelő vízműveket.
Tavaly a vízművekre vonatkozó törvény módosításával lehetőséget teremtett a kormány arra, hogy azok az önkormányzatok, amelyek képtelenek megbirkózni a szolgáltatással, ingyenesen átadhassák a vízmű vagyont a feladatellátás kötelezettségével együtt az államnak. Ezzel a lehetőséggel 2021-ben a 133 településen szolgáltató Alföldvíz Zrt. élt, a cég már évek óta milliárdos veszteséget termelt.
Arról a HVG nyár közepén írt, hogy rövidesen előrukkolhat a kormány az államosítás újabb tervével, ez a „titkos” terv vált most nyílt titokká. Augusztus elején a Technológiai és Ipari Minisztériumban összehívták a cégvezetőket, és az önkormányzati szövetségek képviselőit, itt tájékoztatták őket az energiaválságból kimenekítő lehetőségről. A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke most arról írt a vasárnap polgármestereknek megküldött levelében, hogy nem maradt más választásuk, adják át a vízművagyont is a feladatokkal együtt az államnak.
Tavaly, a salátába csomagolt jogszabállyal, amely az ingyenes vagyonátadást is a feladatellátás átvételéhez kötötte, nem volt elégedett Schmidt Jenő TÖOSZ elnök. Ekkor a belügyminisztert még arra kérte az szövetségi vezető, hogy a törvény elfogadása előtt üljenek le egyeztetni az önkormányzatokkal. Azóta az energiaárak tovább nőttek, több önkormányzat számára kigazdálkodhatatlan.
Vízválsággal fizetünk a rezsicsökkentésért, a kormány megoldása erre is az einstand lehet
Államosíthatják a még önkormányzati tulajdonban lévő vízszolgáltató vállalatokat is - értesült a HVG. Ezt lépné a kormány, miután a rezsicsökkentés miatt nem csupán veszteséges az ágazat, de aszályosabb időszakban már a vizet sem tudja mindenütt garantálni.
Schmidt Jenő szerint lámpással kell keresni azokat a vízműcégeket, amelyek lába alatt nem ég a talaj, ezt a szektort érintő adópolitikának, az alacsonyan befagyasztott díjaknak, és az utóbbi hónapok energiaár-robbanásának tudja be. Az eddigi évek tapasztalatai azt mutatták, hogy a kormány az állami regionális szolgáltatók veszteségeit kipótolta, az önkormányzati tulajdonú cégek pedig semmiféle támogatást nem kaptak.
„Sosem gondoltam, hogy ezt fogom írni, de amelyik önkormányzat veszteséges üzemeltetésű cégnél van, és tulajdonos a cégben, az adja át, vagy semmilyen segítségre nem számíthat” – írja a polgármestereknek írt levelében a TÖOSZ elnök.
A szegedma.hu megszerezte azt a tájékoztató dokumentumot, amelyet a társaságokhoz juttatott el a TIM, ebben az áll, hogy augusztus 31-ig a szándékról, és a cégnél fennálló hiány mértékéről tájékoztatni kell a Nemzeti Vízművek Zrt.-t, a tulajdonosi döntéseket pedig szeptember 20-ig kell meghozni. Amennyiben az államnak való átadásról döntenének az önkormányzatok, akkor az állam az idei hiány finanszírozását vállalja.
A TÖOSZ-elnök a helyzet érzékeltetéséhez azt is leírta, hogy a negyven vízmű alsó harmada, jellemzően kisebb, "hátrányos adottságokat örökölt" településeken, már teljesen kivérzett, a középső harmad még mutat életjeleket, de csak azért, mert a szükséges karbantartásokat görgetik maguk előtt. A nagyvárosokban még lehet túlélésre sansz, itt egyelőre az osztalékfizetésről kell lemondani.
A szegedma.hu cikke szerint a Szegedi Vízműhöz érkező tájékoztatót juttatták el a szerkesztőségükbe, a cég felerészben francia tulajdonban van. Úgy tudjuk, hogy a szegedi önkormányzat egyelőre vizsgálja a lehetőséget. A tavaly elfogadott törvény, amely lehetőséget ad a vízművek állami átadására, nem tartalmaz kötelező határidőt, így a jogszabályok szerint a tájékoztatóban szereplő dátumokon túl is van lehetőség a feladatok és azzal együtt a vagyon átadására, ha úgy dönt egy önkormányzat.
Az árfolyamingadozás feladja a leckét – főleg, ha importhányadot tartalmazó beruházást kell finanszírozni.
Költséghatékony és magas minőségű szolgáltatások érhetők el, akár a teljes munkavállalói körre, akár csak a kulcspozícióban lévő alkalmazottakra.
Akkor igazán előnyös egy ilyen beruházás, ha a fogyasztás jelentős része egybeesik a napsütéses időszakokkal.
Milyen jogi megfelelési követelményekre kell figyelnie a vállalkozásoknak, ha MI-alapú eszközöket használnak a munkaügyi területeken?
A július 1-i határidő előtti utolsó pillanatban, a hétfői rendkívüli közgyűlésen dőlt el, hogy a fővárosi képviselők kiigazították a már korábban, konszenzussal elfogadott 2025-ös költségvetést, így van újra érvényes büdzséje a fővárosnak – év végéig. Ha nem így lett volna, durva korlátozásokkal és pénzügyi nehézségekkel járó állapotra kellett volna készülni.
A rendelkezés alól csak olyan kiemelt cégek mentesülnek, mint a MÁV vagy az MVM.
Arról is beszélt, ha szemmel lehetne ölni, Brüsszelben egy sortűzzel elintézték volna.
A kormánypárt támogatottsága pedig mélyponton van.
Ha erre nincs jó válasz, a százezres menet csak színes emléknek lesz jó.
A volt vezérkari főnök azt mondta, jobb lenne, ha például a kézigránát-baleset miatt elrendelt vizsgálat eredményét tennék közzé végre.
A légitársaság szerint még este tíz óra előtt újra felszállhatnak.