A külföldi magyar intézetek hálózata jelenleg 18 intézményt számlál - mondta Schneider Márta, hozzátéve, hogy a müncheni kettős fenntartásban működik, kvázi fél intézetnek tekinthető.

Összehasonlításként elmondta, hogy Ausztria 28, Csehország 17, Szlovákia 8, Románia 7 külföldi kulturális intézetet működtet. Mint elmondta, Collegium Hungaricumként működik a római, a bécsi, a berlini, a párizsi és a moszkvai magyar intézet; ezekben az esetekben a feladat többes, a tudományos életben és a felsőoktatásban való részvétel is cél.
   
A helyettes államtitkár beszámolt arról, hogy 2002 óta az állami források folyamatosan nőnek: három éve 2,3 milliárd, míg az idén valamivel több mint 3,1 milliárd forintot tettek ki. Ezt az összeget körülbelül 80 százalékban működési költségek fedezésére, mintegy 20 százalékban pedig programokra, tartalmi munkára fordítják az intézetek - mondta, hozzátéve, hogy a pénzt pályázati források egészítik ki. Van olyan intézet, amelyik több pályázati pénzt tud felmutatni, mint amennyi az állami támogatás.
   
Schneider Márta elmondta, hogy 2004-ben adták át a tallinni intézet új épületét, jelentős lépés volt a brüsszeli intézet megnyitása, részlegesen megújult a prágai intézmény, felújítás zajlott Moszkvában, és folyik a római magyar akadémia
rekonstrukciója is. Felidézte továbbá a magyar kormány tavaly őszi határozatát, amely szerint Sepsiszentgyörgyön létre szeretnék hozni a bukaresti magyar intézet fiókintézetét.

Halász János (Fidesz) elmondta: a tájékoztató meghallgatására ők tettek javaslatot, mert nagyon fontos területnek tartják a magyar kultúra külföldi megjelenését. Úgy vélte, Magyarország európai uniós csatlakozása, teljes jogú tagsága bizonyos értelemben más munkát kíván meg a magyar intézetek részéről, mint amilyen az eddigi volt. A fideszes képviselő aggályosnak nevezte, hogy az intézetek működését illetően - az írásos tájékoztató szerint  - egy jelenleg még nem létező kulturális stratégia célkitűzéseit szeretné megvalósítani a minisztérium.