Az alkotó csütörtökön délelőtt sajtótájékoztatón vesz részt, délután pedig a Mammut Libri könyvesboltban dedikálja magyarul első alkalommal kiadott
Sálímár bohóc
című kötetét, valamint az Ulpius-ház kiadásában most útjára indított életmű-sorozat további négy megjelent kötetét. (A világhírű íróval a hvg.hu exkluzív interjút készített, amelyet hamarosan olvashatnak weboldalunkon.)
© AP |
Az Ulpius-ház Rushdie életmű-sorozatában újra kiadja a szerző régebbi műveit és legújabb köteteit is. Idén az eredetileg 2005-ben megjelent
Sálímár bohóc
című regényen kívül
A mór utolsó sóhaja
, a
Hárun és a mesék tengere
, a
Szégyen
és
Az éjfél gyermekei
című művek kerültek újra a magyar könyvesboltok polcaira.
Az Ulpius jövőre további köteteket is megjelentet a brit írótól, akinek nevét 1989-ben ismerte meg a szélesebb világ, miután
Sátáni versek
című, vallásgyalázónak ítélt művéért az iráni iszlám állam akkori első számú vezetője, a néhai Khomeini ajatollah vallási halálos ítéletet mondott ki rá, a muszlim hívők kötelességévé téve Rushdie megölését. Az életmű-sorozat keretében az Ulpius-ház 2008-ban kiadja Salman Rushdie legújabb, még befejezés előtt álló regényét is.
Salman Rushdie 1947. június 19-én született Bombayban (ma Mumbai) gazdag muzulmán családban. Apai nagyapja urdu költő, apja Cambridge-ben nevelkedett üzletember volt. Szülei hívő muzulmánok voltak, de gyermekeiket liberális szellemben nevelték, így tizennégy éves korában Angliába küldték tanulni. Rushdie 1964-ben megkapta a brit állampolgárságot, majd a cambridge-i King's College-ban történelmet hallgatott.
Miután 1968-ban diplomázott, visszatért szüleihez, de felháborította a pakisztáni cenzúra, és visszament Angliába. Egy évig Londonban színészkedett, majd 1971-től 1981-ig reklámszövegíró volt. Salman Rushdie a hetvenes évek elején kezdett írni, első regénye, a
Grímusz
1975-ben látott napvilágot. A cím a perzsa mitológia mitikus madarának, a Szímurgnak az anagrammája. Rushdie e mágikus meséje későbbi műveihez hasonlóan tobzódik a szájhagyomány, a mitológia, a vallás és a fantasztikum elemeiben.
A nagy áttörést következő regénye, az 1981-ben megjelent
Az éjfél gyermekei
hozta meg számára. A cím arra az ezeregy gyermekre utal, akik India függetlenné válása után, 1947. augusztus 15. első órájában születtek, de a gyermekhalandóság miatt kilencéves korukra csak 580-an maradtak. A regénnyel Rushdie elnyerte az angol nyelvű irodalom legrangosabb elismerését, a Booker-díjat, majd a díj alapításának 25. évfordulóján, (amikor az addig nyertes művek versenyeztek egymással) 1993-ban a Bookerek Bookerét ("Booker of Bookers") is.
1983-ban jelent meg a Pakisztán történelmét feldolgozó tanmeséje, a
Szégyen
. 1988-ban pedig negyedik regénye, a
Sátáni versek
, amelyben Mohamed próféta szentségtörő paródiáját látták sokan, s így óriási felháborodást váltott ki a muzulmán világban. A regény kiadását követően mondta ki az iráni iszlám vallási vezető a fatvát, azaz a vallási halálos ítéletet az íróra. A muzulmán közösségek világszerte tiltakozó tüntetéseket szerveztek, amelyek több halálos áldozatot is követeltek. A könyvet az indiai kormány szinte azonnal betiltotta, a felháborodott hívők sok helyen nyilvános könyvégetéssel tiltakoztak. A könyv 2004-ben jelent meg Magyarországon.
A kényszerű bujkálás idején, védőőrizetben írta Rushdie az 1990-ben megjelent
Hárún és a mesék tengere
című, gyermekeknek szóló meseregényét, 1991-ben esszékötete jelent meg, 1994-ben pedig a
Kelet, nyugat
című novelláskötetével jelentkezett. Egy évvel később látott napvilágot
A mór utolsó sóhaja
című kötete, 1999-ben a
Talpa alatt a föld
, míg 2001-ben a
Fúriadüh
. II. Erzsébet királynő hivatalos születésnapján, idén júniusban lovagi rangot kapott Salman Rushdie. A döntés a muzulmán világ számos országában hivatalos tiltakozást és tüntetéseket váltott ki.
