Elhunyt hétfőn Párizsban Fejtő Ferenc magyar történész, újságíró, Kelet-Európa szakértő - közölte a családja. 98 éves volt. Antináci elkötelezettsége miatt börtönbüntetésre ítélték 1938-ban; azóta Párizsban élt. Ám folyamatosan megnyilvánult a magyar belpolitika kérdéseiben is.
| Baloldali elkötelezettség | |
2004 tavaszán több írótársával együtt lemondott Magyar Írószövetségi tagságáról, mondván: a szervezet választmánya nem foglalt állást a választmány egyik tagjának hol burkolt, hol nyílt antiszemita megnyilvánulásaival kapcsolatban. Hazánkban megjelenő publicisztikáinak alaptétele, hogy a magyar szocialista–szabaddemokrata koalíciót a hazai haladó hagyomány örökösének tartja, miközben gyakran bírálja a magyar jobboldalt, főképp a Fideszt és személy szerint Orbán Viktort, visszatérően populistának nevezve az általuk nyújtott alternatívát. |
1929-től Budapesten, a Pázmány Péter Tudományegyetemen hallgatott magyart, irodalomtörténetet és germanisztikát. Illegális kommunisták hatására egyetemistaként marxista szemináriumokat tartott, a mozgalom hozta össze József Attilával is, akinek tehetségét az elsők közt ismerte fel.
1932-ben majd egy évre börtönbe került, s tanulmányait meg kellett szakítania. A kommunista mozgalommal a szektás vezetés miatt hamarosan szakított. A marxizmus humanistább, liberálisabb változatához, a szociáldemokráciához viszont - ha kritikusan is - egész életében hűséges maradt.
József Attilával és Ignotus Pállal együtt alapítója az imperializmus- és egyben sztálinizmus-ellenes Szép Szó című irodalmi és társadalomtudományi folyóiratnak, amelynek 1935-38 között társszerkesztője volt.
1938. februárjáan jelent meg Makói beszélgetés című cikke a Népszavában, amelyben a kormány németbarát politikáját bírálta, kijelentve: a magyar „parasztság jobban ellenáll a náci demagógiának, mint a középosztály”. Másnap letartóztatták, perbe fogták és „osztályharcra való buzdítás” címén börtönbüntetésre ítélték. Fellebbezett ugyan, de amikor ismerősei révén megtudta, hogy az ítélettől függetlenül internálni fogják, elhagyta az országot.
Párizsban 1938 tavaszától a Népszava akkreditált tudósítója volt, de írt a Szép Szóba, a Szocializmusba és a Korunkba is. Távozása élénk vitát váltott ki a népi írók és az urbánusok között - Fejtő ez utóbbiak közé tartozott.
| A miniszterelnök közleménye |
| Fejtő Ferenc halálával nemcsak egy országot vagy kontinenst, hanem a humanizmust érte veszteség - írta Gyurcsány Ferenc miniszterelnök az MTI-hez eljuttatott közleményében. "Elhunyt a kortárs magyar és európai gondolkodás egyik legnagyobb alakja" - írta a kormányfő. "Hosszú, izgalmas élettörténete egybeforrt a XX. század történetével. Ott volt, amikor a magyar szociáldemokrácia megerősödött, és akkor is, amikor egy időre úgy tűnt, elbukik. Harcolt a fasiszta diktatúra ellen Franciaországban, majd a magyarországi kommunista elnyomás emigrációba kényszerítette őt. De hazájától távol is mindenkinél elszántabban védelmezte a magyar szabadság ügyét, a demokrácia és a köztársaság eszményeit. És ott volt akkor, amikor végre megszülethetett, amiért egész életén át küzdött: a harmadik Magyar Köztársaság" - tette hozzá a miniszterelnök. |
Az 1956-os forradalomról írt könyve (La Tragédie hongroise), Jean Paul Sartre előszavával, 56 végén jelent meg Párizsban.
1972 és 1982 között a párizsi Politikai Tanulmányok Főiskoláján a Szovjetunióval és Kelet-Európával kapcsolatos szemináriumok igazgatója.
A Francia Becsületrend kitüntetettje lett 1988-ban. 1989 júniusában, Nagy Imre és társai újratemetésére jött először haza Magyarországra.
Könyvei számos nyelven megjelentek, így franciául, németül, angolul, olaszul, magyarul, lengyelül, bolgárul és japánul. 2006-ban két könyve is megjelent magyarul József Attiláról és a költő összes műveinek német kiadásához is ő írt előszót.
(A Wikipedia alapján)
353-ról 529-re nőtt a gyermekotthonokban, nevelőintézetekben regisztrált bűncselekmények száma tavaly az előző évhez képest – derült ki a HVG által kikért adatokból.
A portugál focistát nemrég megműtötték, azóta az orvosai tanácsára nem ült repülőre.
