Lázár János műemlékké nyilvánította a hegyvidéki turulszobrot

Lázár János építési és közlekedési miniszter egy májusban közzétett rendelettervezetben nemzeti emléknek nyilvánította a hegyvidéki turulszobrot, de nem indokolta, miért. A vitatott szobrot 2005-ben engedély nélkül, jogsértő módon állíttatta az akkori fideszes kerületvezetés, és azóta nemcsak komoly vitákat vált ki, hanem a szélsőjobb csoportosulások egyik kedvenc gyülekezőhelyévé is vált.

Lázár János még tavaly októberben kért ideiglenes műemléki védelmet a szobornak, amit a kerület idén januárban bíróságon támadott meg, és ebben az ügyben született nemrég döntés született.

A Fővárosi Törvényszék megszüntette a szobor védettségét, új eljárás lefolytatására kötelezve a kormányhivatalt, amely nem tisztázta kellően, tényleg a megsemmisülés fenyegeti-e a Turult, amire hivatkoztak. Kovács Gergely XII. kerületi polgármester szerint erről szó sincs, egyébként pedig a szoborról a helyi közösségnek kellene döntenie, nem politikusoknak. A Kutyapárt társelnöke többször hangoztatta kifogásait: „Nálunk voltak a leggázosabb nyilasok a második világháborúban, onnan 50-100 méterre működtették a központjukat, konkrétan náciknak a nevét sikerült ráírni erre a szoborra”.

A csütörtök esti Magyar Közlönyben viszont megjelent Lázár János miniszteri rendelete, amely „nemzeti emléknek minősülő műemlékké” nyilvánítja a szobrot. Most indoklás is van: „a védetté nyilvánítás célja a Turul szobor képzőművészeti értékeinek megőrzése”. Ez viszonylag új elem: azt ugyanis eddig senki nem állította, hogy szobrászati remekmű lenne, hanem történelmi és érzelmi érvek játszottak szerepet pro és kontra.