Az első magyarországi színes tévék nemcsak méretükben tértek el a manapság megszokott lapos tévéktől. A Videoton Color Star márkanevű készülékei között tűzveszélyesek is voltak, több kigyulladt. Dömsödi Gábor a 168 Óra riportereként kezdett foglalkozni az üggyel.

Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának Facebook-oldalán tettek közzé részleteket az üggyel foglalkozó, 1987-es operatív jelentésből, amelyet a Blikk is idézett.

A már polgármesterként tevékenykedő Dömsödi a lapnak azt mondta: hiába írt leveleket a Videoton illetékeseinek, nem kapott választ a kérdéseire. Az áttörést végül a szilveszteri tévéműsor hozta meg, ahol riporterként dolgozott. Aznap este is kigyulladt egy Color Star, és a szerkesztő kitalálta, hogy vigyenek egy új tévét a károsult családnak. A helyszínen azonban kiderült, hogy az egész lakás kiégett, vagyis nagyobb a baj, mint hitték.

Mivel az egész ország nézte a műsort, a problémát már nem lehetett szőnyeg alá söpörni. Az újév első napján rendkívüli Videoton-sajtótájékoztatót hívtak össze, később pedig kivonták a forgalomból a Color Starokat.

Az állambiztonságnál nem örültek túlzottan a robbanó tévék ügyében végzett tényfeltárásnak. Az erről szóló jelentésben azt állították, hogy az érintett színes készülékek meghibásodása során keletkezett tűzeseteket „a sajtó képviselői rosszindulatú, helytelen beállításban tüntetik fel a közvélemény előtt”.

A magyar elektronikai ipar vezetői úgy látták, hogy a kampánynak beláthatatlan következményei lehetnek, mert a nyugati sajtó is felfigyelt az ügyre, és a tévéket Nyugaton is el akarták adni.

„A sajtókampány a Videotont olyan vállalásba hajszolta, mely a gyárnak – ezzel a népgazdaságnak – 500 millió forint kárt okozott” – fogalmaztak a jelentésben.

A nyilvánosságra került iratokból nem derült ki, megbüntették-e végül Dömsödi Gábort. Az egykori riporter és műsorvezető is úgy emlékszik, hogy nem kapott fenyítést, a főnökei meg tudták védeni.

Volt, aki már a jelentés előtt beperelte a Videotont, mert a felrobbant Color Star miatt az egész lakás leégett. A Legfelsőbb Bíróság egyik 1985-ös ítéletében meg­osztotta a felelősséget a gyártó és a készülék tulajdonosa között. Azzal érveltek, hogy a kiégett lakás bérlője is hibás volt, mert a tévét hosszabb időn át felügyelet nélkül bekapcsolva hagyta.