A sötét lelkű hiphopmogul partijain fehér volt a kötelező viselet
Zenei mogulból elítélt bűnöző lett Sean Combs, az egykori hiphopkirály, aki zűrös ügyei ellenére magabiztosan hitte, hogy érinthetetlen.
Világszerte 9,65 milliárd eurót, azaz 3200 milliárd forintot fizettek ki szerzői jogi jogdíjként – idézte az Artisjus szakmai blogja a közös jogkezelők nemzetközi szervezetének, a CISAC-nak a 2018-as jelentését. Ez azt jelenti, hogy egy év alatt 0,9 százalékkal nőtt a jogdíjak nagysága, ha azonban kivesszük a képletből az euró erősödését (hiszen sokan nem euróban kapják a jogdíjaikat), akkor 4,4 százalékos plusz jön ki.
Az adatokat legnagyobb részben a zenészek és zeneszerzők jogdíjai határozzák meg: az összes jogdíj 88 százaléka az övék, ráadásul egyedül az övék növekszik. A maradék 12 százalékot az audiovizuális, irodalmi, drámai és vizuális művészeti jogdíjak teszik ki.
A legtöbb jogdíjat még mindig a tévék és rádiók fizetik ki, az összes pénz 39 százaléka innen származik. A zenészek nagy pénzeket kapnak az élő- és háttérzene utáni jogdíjakból, a teljes összeg 28 százalékát. Még mindig csak a harmadik legfontosabb bevételi forrás 17 százalékkal a digitális jogdíj, de ennek az aránya évről évre lendületesen nő, csak 2017-hez képest 29 százalékos a növekedés, 2014 óta pedig közel két és félszeresére emelkedett.
Az EU szerzői jogi irányelve
világítótoronyként hozott fényt az éjszakába
- írta a jelentésben a szervezet elnöke, a jogvédő munkája helyett inkább a zenéjéről elhíresült Jean-Michel Jarre.
Ami Magyarországot illeti: az egy főre jutó jogdíjakat nézve a globális lista 27. helyén állunk, de ha GDP-arányosan nézzük, akkor már a 10. helyen van a magyar adat. Közép- és Kelet-Európa kapcsán külön kiemelte a jelentés, hogy itt több országban kedvezőtlen a szerzői jogi környezet.
