Világszerte 9,65 milliárd eurót, azaz 3200 milliárd forintot fizettek ki szerzői jogi jogdíjként – idézte az Artisjus szakmai blogja a közös jogkezelők nemzetközi szervezetének, a CISAC-nak a 2018-as jelentését. Ez azt jelenti, hogy egy év alatt 0,9 százalékkal nőtt a jogdíjak nagysága, ha azonban kivesszük a képletből az euró erősödését (hiszen sokan nem euróban kapják a jogdíjaikat), akkor 4,4 százalékos plusz jön ki.

Az adatokat legnagyobb részben a zenészek és zeneszerzők jogdíjai határozzák meg: az összes jogdíj 88 százaléka az övék, ráadásul egyedül az övék növekszik. A maradék 12 százalékot az audiovizuális, irodalmi, drámai és vizuális művészeti jogdíjak teszik ki.

A legtöbb jogdíjat még mindig a tévék és rádiók fizetik ki, az összes pénz 39 százaléka innen származik. A zenészek nagy pénzeket kapnak az élő- és háttérzene utáni jogdíjakból, a teljes összeg 28 százalékát. Még mindig csak a harmadik legfontosabb bevételi forrás 17 százalékkal a digitális jogdíj, de ennek az aránya évről évre lendületesen nő, csak 2017-hez képest 29 százalékos a növekedés, 2014 óta pedig közel két és félszeresére emelkedett.

Az EU szerzői jogi irányelve

világítótoronyként hozott fényt az éjszakába

- írta a jelentésben a szervezet elnöke, a jogvédő munkája helyett inkább a zenéjéről elhíresült Jean-Michel Jarre.

Ami Magyarországot illeti: az egy főre jutó jogdíjakat nézve a globális lista 27. helyén állunk, de ha GDP-arányosan nézzük, akkor már a 10. helyen van a magyar adat. Közép- és Kelet-Európa kapcsán külön kiemelte a jelentés, hogy itt több országban kedvezőtlen a szerzői jogi környezet.