2020. május 19-én az Országgyűlés megszüntette a kulturális intézmények (levéltárak, közművelődési könyvtárak, muzeális intézmények, előadó-művészeti szervezetek) dolgozóinak közalkalmazotti státuszát. Ugyanezen a napon a Fidesz parlamenti képviselői megszavazták hat egyetem (Soproni Egyetem, Állatorvostudományi Egyetem, Miskolci Egyetem, Neumann János Egyetem, Széchenyi István Egyetem, Moholy-Nagy Művészeti Egyetem) alapítványi rendszerben való működtetését. Ezeknek az egyetemeknek az oktatói szintén, automatikusan elvesztették közalkalmazotti státuszukat. A legújabb hír szerint hasonló sors vár a Színház- és Filmművészeti Egyetem oktatóira is – emlékeztett az Oktatói Hálózat (OH).

Mint írják, a szóban forgó, teljes kulturális intézményrendszerünk és teljes felsőoktatásunk működését befolyásoló döntések az érdekeltek feje fölött születtek, várható hatásaik felmérésére és társadalmi megvitatására nem került sor, sőt, a hírük az érintett intézmények egy részét teljes meglepetésként érte. Harmadrészt, a közalkalmazotti kör szűkítése is egy korábban megkezdett folyamat része, hiszen a szakképzési intézmények dolgozói már elvesztették közalkalmazotti státuszukat, és a Corvinus Egyetem „privatizációja” is ezzel a következménnyel járt.

Az indoklásból, amelyek ezen intézkedéseket kísérték, semmi sem igaz – állítja az OH: a közalkalmazotti státusz elvételéből és az egyetemek magánkézbe adásából nem következik, hogy növekedne a munkabér az „elavult” közalkalmazotti bértáblához képest. A működés sem válhat hatékonyabbá vagy gazdaságosabbá attól, ha piaci viszonyok bevezetését erőltetik olyan területeken, ahol valóságos piacról aligha lehet beszélni. És a közalkalmazotti bértábla sem azért avult el, mert nem piaci viszonyok alakították, hanem mert a kormány tíz éve nem tartja karban – ezzel is kifejezve „megbecsülését” az oktatás és kultúra munkásai iránt.

A Hálózat szerint az új helyzetben ugyanakkor könnyebben lehet majd további leépítéseket, szűkítéseket végrehajtania az Orbán-rendszernek, így könnyebb lesz a „nemkívánatos elemektől” megszabadulnia, szakmailag elkötelezett vezetőket szakértelem nélküli pártkatonákra cserélnie és az értelmiség megfélemlítésének egyéb hasonló eszközeivel élnie.

Ami pedig a „fenntartóváltásra” ítélt egyetemeket illeti, őket külön csapásként sújtja, hogy eleve is korlátozott autonómiájuk minimálisra szűkül – írják. A Corvinus példája tanúsítja és a legújabb törvénymódosítások több eleme megerősíti, hogy a kormány bizalmasaiból összeállított kuratórium nemzetközi szinten példátlan teljhatalmat kap az egyetem felett. Az egyetemi polgárokat képviselő szenátusnak még az intézmény szervezeti és működési szabályzatába sem lesz beleszólása.