A késő újkőkor idejére (Kr. e. 5000 - 4400 körül) keltezhető körárkok és egyéb körülárkolt területek kutatása Közép-Európában több évtizedes hagyományokkal bír. Itt elsősorban a dél-németországi, ausztriai, morvaországi és szlovákiai kutatási eredményeket kell megemlíteni, ahol ezeknek a létesítményeknek a felderítése és vizsgálata hagyományosan több szinten folyik már évtizedek óta. Többségüket a levegőből fedezik fel, majd ezt követően esetenként geofizikai mérésekkel és/vagy kisebb-nagyobb szondázó ásatásokkal nyernek pontosabb képet az építmények szerkezetéről és koráról. Körároknak inkább azokat a létesítményeket nevezzük, melyek alaprajza valóban a kör vagy legalábbis valamiféle szimmetria felé látszik törekedni, emellett hangsúlyos, sokszor a fő égtájak felé tájolt bejárataik és cölöpkerítéseik vannak. A körülárkolt terület elnevezéssel pedig azokat az objektumokat illetjük, amelyek esetében a szabályosság nem kritérium; a földművek elsődleges funkciója vélhetőleg egy-egy terület megjelölése, lehatárolása, esetlegesen védelme volt - írja a bejegyzés szerzője. Részletekért és a légifelvételek megtekintéséért
látogasson el a Sírásók naplója blogra.
