"Számos vonatkozásban hiányosságok és ismétlődő nehézségek jellemzik a kisebbségi oktatás gyakorlati megvalósítását" - olvasható Kaltenbach Jenő kisebbségi ombudsman jelentésében, amelyet 77, e területtel foglalkozó szakember válaszai alapján készített. Példaként említi, hogy a szaktantárgyak oktatására nincsenek képzett pedagógusok, nem folyik a közismereti tantárgyak nemzetiségi nyelven oktatását lehetővé tévő tanárképzés, csökken az egyes nemzetiségi felsőoktatási intézményekbe jelentkező hallgatók száma, nem elég erős az ott tanulók kötődése saját kisebbségi kultúrájukhoz. Az ombudsman gondként említi, hogy a nemzetiségi pedagógusok túlterheltségével és többletmunkájával nem arányos anyagi megbecsültségük, ahogy nem megoldott a kisebbségi tankönyvellátás sem.
"A magyar iskolarendszerben számos tényező együttes hatásának eredményeként növekedett a cigány tanulók elkülönült, szegregált oktatásának a gyakorlata. Ezt a folyamatot részben a cigány családok lakóhelyi szegregációjának erősödésével, részben pedig a nem cigány többség előítéletes magatartásával lehet magyarázni" - írja az országgyűlési biztos. Jelentésében az ombudsman beszámol arról is, hogy e jelenség megszüntetése érdekében elsősorban a támogatási rendszer átgondolását tartja szükségesnek, mivel "a cigány kisebbségi oktatás jelenlegi formájában többnyire a cigány gyerekek elkülönítését és a normatíva felvételét szolgálja, amely gyakran tartalmilag gyengébb minőségű oktatást eredményez". A kisebbségi oktatás adatvédelmi kérdéseiről szólva a jelentés megemlíti: a roma kisebbségi oktatás megszervezése gyakorta okoz félreértéseket, mivel olyan aggályok is felmerülnek, hogy a cigány gyermeket jogellenesen "regisztrálják", és az így nyert adatokat szegregált osztályok, tanulócsoportok felállítására használják fel.
Az elmúlt évben a kisebbségi ombudsmanhoz összesen 468 beadvány érkezett, ebből 274-ben romák voltak a hivatalhoz érkezett beadványok érintettjei, míg 10-nél több alkalommal csak németek (31) és szlovákok (15) ügyében fordultak a kisebbségi ombudsmanhoz.
Kaltenbach Jenő újdonságként említi, hogy a 2002-es kisebbségi önkormányzati választásokon a nem az adott nemzetiségi közösséghez tartozók mellett előfordult az is, hogy magyar állampolgársággal nem rendelkező személyek is részt vettek képviselőtestület létrehozásában. Ez szerinte annál is inkább visszás, mert a nemzeti és etnikai kisebbségekről szóló törvény a kisebbségi önkormányzáshoz fűződő jog gyakorlásából a menekülteket, a bevándorlókat, a letelepedett külföldi állampolgárokat és a hontalanokat is kizárja. Az új szabályozással kapcsolatban Kaltenbach Jenő a következő kívánalmakat fogalmazza meg: a kisebbségi önkormányzati választáson lehetőleg csak az adott népcsoporthoz tartozó állampolgárok vehessenek részt, a testület tagjai "nagy valószínűséggel az adott kisebbséghez tartozó" személyek legyenek, valamint változtassák meg az országos kisebbségi önkormányzatot választó elektori gyűlés megtartásának szabályait. (MTI)