A finn kutatók allergiaellenes védőfaktornak tekintik, ha a család a saját birtokán termeli meg élelmiszereinek jelentős részét, illetve ha a gyerekek már életük korai szakaszában találkoznak állatokkal. Egy mikróbákban gazdag környezet – a finnek szerint – védő hatású lehet az allergia kialakulásával szemben, mert jelentősen növelheti a szervezet tűrőképességét a környezetben lévő allergiát kiváltó anyagokkal (allergénekkel) szemben.
 
Az emberi immunrendszernek nem volt ideje alkalmazkodni a környezet gyors megváltozásához – a városiasodáshoz, illetve az életmódváltozáshoz – állítja Tari Haahtela, a Helsinki Központi Egyetem Bőr és Allergia Kórházának professzora. Az immunológus és csoportja  finnországi és karéliai (Oroszország) felnőtteket, gyerekeket vont be a Finn Tudományos Akadémia által támogatott kutatásba.
 
Finnországban a vizsgált gyerekek körében 4-szer, az anyák körében pedig 2,4-szer gyakoribb az allergia, mint Karéliában. A generációkon belüli betegség-gyakoriságot vizsgálva, Finnországban a gyerekek nagyobb arányban allergiásak, mint az édesanyák, Karéliában éppen fordított a helyzet. Orosz Karéliában az atópiás bőrgyulladás – a nyugatiasodás közvetett mutatója – nem lett gyakoribb az elmúlt néhány generációban. Mindez azt jelzi, hogy Finnországban már javában dúl az  allergia-járvány”, Karéliában pedig még csak most kezdődik.