Meddig megy el egy anya, hogy megmentse a lányát? És ha az nem érdemli meg?
Julianne Moore és az Eufóriából vagy A Fehér Lótuszból ismert Sydney Sweeney nem egy érzékeny drámában, hanem egy véres thrillerben járják körül a kérdést. Kritika.
Szerepek, viszonyok, játszmák: ezek között éljük mindennapi életünket. Hol irányítók, hol irányítottak vagyunk. Időnként mi lehetünk – tudásunk, pozíciónk miatt – a domináns fél egy-egy helyzetben, de az alárendeltséget is gyakorta meg kell tapasztalnunk. S bár ez a hullámzás természetes, egyre gyakrabban történik meg, hogy nem tudjuk elviselni, ha nem a mi kezünkben van a hatalom. Szakértővel beszélgettünk.
„A dominancia iránti vágy azért vált ilyen hangsúlyossá, mert az életünk tele van mindenféle szorongással: féltjük az állásunkat, rossz helyzetben vagyunk egzisztenciálisan, nem jól működnek a kapcsolataink. Sokszor az egyetlen örömet, jó érzést az adja, ha a lehető legtöbb alkalommal felülkerekedhetünk a többieken” – mutat rá az egyre általánosabbá váló viselkedésforma hátterére Tari Annamária, pszichológus.
Ha kíváncsi a cikkre, kattintson!
Julianne Moore és az Eufóriából vagy A Fehér Lótuszból ismert Sydney Sweeney nem egy érzékeny drámában, hanem egy véres thrillerben járják körül a kérdést. Kritika.
Nem kell már tartós tejet venni, jön a világháború, kivéve Magyarországon – üzeni Orbán. Megnéztük, mi igaz az állításaiból.
Kellemes zenei aláfestés jellemzi, egy mosolygó pap is felbukkan benne.