Még épp hogy csak elkezdtük a hétvégi pihenést, szórakozást, máris indul újra a hét, amit sokan növekvő idegességgel, szorongással vesznek tudomásul. A hét első napja sokak számára egyfajta mumus, és egy új kutatásból kiderült, tudományos alapjai is vannak a hétfők negatív megítélésének.
Ha nyáron született, nagyobb lehet a kockázata annak, hogy az élete későbbi szakaszában depressziós lesz – erre jutott egy friss kutatás, melynek további érdekessége, hogy ez a megállapítás csak az egyik nemre igaz.
Az utcán járva is észrevehető: nincs mosoly az emberek arcán, kiül rá a boldogtalanság. A magyar társadalom mutatói eddig sem voltak jók, de a választás előtti fékevesztett politikai kommunikáció végképp beteszi a kaput. Milyen menekülőutat keressen, aki nyomasztva érzi magát manapság, mert tehetetlen, bizonytalan, fél? Belső Nóra pszichiátert kérdeztük.
Az érzelmileg elérhető, támogató, dicsérő szülő sokat segíthet, hogy a gyereke ne roppanjon össze az érettségivel, felvételivel járó stressztől. Mi nyomasztja ilyenkor a diákokat? Miért fontos a mentalizáció, illetve B és C terv készítése? Milyen viselkedés esetén érdemes szakembert felkeresni? És mi a teendő, ha a megmérettetés reggelén a gyerek bepánikol és nem akar elmenni vizsgázni?
Állandó fáradtság, ingerlékenység, alvási problémák, megváltozott evési szokások, koncentrációs nehézségek – sokak számára csenghetnek ismerősen a felsorolt tünetek, ugyanis a 10 és 19 év közötti magyar fiatalok közül minden ötödik küzd valamilyen mentális zavarral Magyarországon. Bár a „kamaszkori kiégés” egyelőre nem hivatalos diagnózis, a jelenség nagyon is valós, és egyre több fiatalt érint. Mi áll a háttérben, és mit tehetünk a megelőzésért?
Az énekes szerint senkitől sem elvárható, hogy a nap huszonnégy órájában a nagyközönség rendelkezésére álljon.
Vannak, akik az első hetekben kiborulnak, mert úgy érzik, hogy örökre összekötötték az életüket egy olyan lénnyel, amit egyáltalán nem értenek meg.
Szakítottak a hagyományos klinikai diagnosztizálási módszerekkel amerikai és spanyol kutatók: okosórákról gyűjtött adatok segítségével próbáltak azonosítani pszichiátriai betegségeket. Az eredmények alapján úgy néz ki, sikerrel.
Nagyon sokféle negatív érzést válthatnak ki belőlünk az éghajlatváltozással és a természet pusztulásával kapcsolatos jelenségek, ám az ökoszorongásnak lehet pozitív hatása is a pszichénkre. Hogyan juthatunk el a solastalgiától a biofíliáig?
Tennivalóink listázása egyszerre tehermentesítheti a memóriánkat és szolgálhat önmotiváló eszközként, ugyanakkor ha átláthatatlanná vagy nehezen teljesíthetővé válik, akkor több stresszt okozhat számunkra, mint amennyi előnnyel jár.
Nyílt kommunikáció és kompromisszumkészség nélkül könnyen csalódhatunk Valentin-napi várakozásainkban. Hogyan használhatják ezt az ünnepet a stabil párkapcsolatban élők a kötődés erősítésére? És mi a teendő, ha a két félnek nagyon eltérő elképzeléseik, vágyaik vannak az ünneppel kapcsolatban?
A stressz a gyomor-bél rendszeri problémák széles körét kiválthatja, és súlyosbíthatja a már meglévő betegségeket. Részlet a Bél című könyvből.
Előbb kezelik magukat népi gyógymódokkal, minthogy elmenjenek az orvoshoz, és sokszor még a pingponglabda méretű daganatokat sem veszik észre magukon. A nevelés, a társadalom, vagy valami más okozza sok férfi orvosfóbiáját? Miért akarnak inkább infarktusban meghalni? Hogyan áll a vastagbéltükrözéshez egy ausztrál és egy magyar férfi? Férfiszorongások az egészségügyben.
Elvitelre – a podcast, amelyben a hét legjobb HVG hetilapos és hvg360-as anyagaiból válogatunk. Csak indítsa el a háttérben és hallgassa meg szerzőink legjobb írásait! A héten: férfiszorongások a munkahelyünkön.
Ha egy férfi kevésnek érzi magát a pozíciójához, nem fog beszélni róla, ahogy arról sem, hogy igazából szeretné, ha a főnöke megdicsérné. A munkahelyi szorongások ellenszere az önazonosság lenne, de ennek elérése sem könnyű, ráadásul már szőke nős vicceket sem lehet mesélni. Miért szorong sok férfi amiatt, hogy mindene meglegyen, amikor már mindene megvan? Mit éreznek a női vezetők jelenlétében? Milyen, amikor az X-generációsok „no pain no gain” világa összefeszül a becsvágyó fiatalokéval? Újabb cikkünket olvashatják a férfiszorongásokról.
Miért van az, hogy a férfiak hiába szeretnének jó apukák lenni, sokszor kiszorulnak, vagy egyenesen kivonulnak a gyerekük életéből, a vele kapcsolatos feladatokat pedig a feleségükre hagyják? Milyen meg nem oldott lelki kavarodások állhatnak ennek a hátterében? Miért szoronganak attól, ha a gyerekükben saját magukat látják meg? Hogyan képes az iskola a szülőkben is szégyenérzetet beindítani? Férfiszorongásokkal foglalkozó újabb cikkünket olvashatják.
Látszólag magabiztosan állnak sörrel a kezükben a kerti grill mellett, de közben ezer dolog nyomasztja őket, és sokszor nem is beszélnek róla. Aggódnak, hogy hogyan találnak szerető társat, ha egyik kapcsolat sem az igazi. Hogy hogyan ne legyenek a szexben sem durvák, sem ügyetlenek. Vagy hogy sehogyan sem sikerül eljutni a családalapításig. Férfiszorongások, amelyeket sokan ismerünk valahonnan.
„Belefáradtam, hogy egy olyan világban éljek, ahol a múlt heti eredményeim, a helyezésem, vagy a ki nem kényszerített hibáim alapján mérik az értékemet” – írta Caroline Garcia.
Iráni és német kutatók szerint ha az agy megfelelő részét rövid ideig elektromos stimuláció éri, az segíthet enyhíteni az érzelmi traumával járó tüneteket – a depressziót, a szorongást és a rossz kedélyállapotot is.
Köztudott, hogy az állatok közelségének terápiás hatása is lehet, lovak, kutyák, macskák, sőt még nyulak is alkalmasak arra, hogy bizonyos esetekben kiegészítsék a pszichoterápiát és a kognitív viselkedésterápiát. Amerikai kutatók arra voltak kíváncsiak, hogy a szarvasmarhák hogyan teljesítenek ilyen szerepben, és milyen hatással van rájuk, ha terápiás állattá válnak.
