Valószínűleg mindenki ismeri a híres Dove videót, hogyan lesz egy átlagos arcú fiatal lányból smink, fodrász, világítás segítségével egy egészen másik teremtés. Hogy aztán a reklám végén még digitálisan is jól átalakítsák a szerencsétlen teremtést valami furcsa, halott izévé.

A média nyilván fontos szerepet játszik a jelenségben, de túlságosan is kényelmes lenne a teljes felelősséget a magazinok szerkesztői, a marketingesek és a kreatív ügynökségek nyakába varrni. Sokan azt állítják, a nyugati társadalmak individualista ideológiái a hibásak, azok hitették el az emberekkel, hogy bármit elérhetnek. Ha pedig manapság a koldusból topmenedzser, az egyszerű lányból hercegnő lehet, akkor nyilvánvalóan a szépség is alapjog, ami mindenkinek jár. Mert hogy „a szépség demokratizálódott” - ezt a kifejezést egy női magazinban olvastam. Azt akarja jelenteni, hogy most már mindenki szép lehet, hiszen a smink, szőrtelenítés, plasztikai sebészet is minden egyéb széles körben elérhetővé vált a jólétnek köszönhetően.

Az individualisták által hirdetett, sokat kárhoztatott önmegvalósítás azonban elvileg pont a jelenlegi trendek ellenkezőjét is jelenthetné. Ha én vagyok a fontos, akkor én vagyok a mérce is, nem pedig valami idegen nőszemély vagy férfiember, akit erőszakkal próbálnak rám tukmálni. De a végletes hasonulás vágya az egyént kevésbé preferáló ázsiai társadalmakban is jelen van, ráadásul jóval súlyosabb formában, mivel az ottani fogyasztók is az európai típusú modellekhez mérik magukat.

Ma már az önjelölt szépség führerek photoshoppal feljavítják az óvodában készült gyerekportrékat, esküvői képeknél természetes a digitális beavatkozás és a közösségi oldalakon is muszáj lenne egy nem létező formánkat mutatni. Hogy minél több like-unk legyen, hiszen nyilvánvalóan ez mutatja meg egy ember értékét. Ha pedig a virtuális szépség már nem elég, jöhet a szike. Mintha már annyira utálnák magukat a népek, hogy bármit elviselnek, csak ne kelljen tovább saját maguk lenni.

Az interneten jó sok dolog elfér egymás mellett szerencsére, így az úgynevezett tökéletességet hajszolók ellentábora is egyre jelentősebb. Komoly közössége van a kövérség elfogadtatásának és létezik a női test sokszínűségét népszerűsítő fotóadatbázis is, nem is egy. Érdekes módon a nők egyértelműen jóval aktívabbak a témában, egyetlen kicsit is hasonlító, férfiakat bemutató közösségi oldalról tudok, a guyswithiphones-ról, ám ott is jellemzőbbek a kigyúrt, szőrtelenített, exhibicionista hímek, kevés az átlagos pasi.

A valósághoz való visszatérés már a hivatalos csatornákon is előfordul, megjelent például a világ első photoshop mentes sminkhirdetése. A reklámon persze egy nagyon csinos, szépen sminkelt, jól bevilágított teremtés látható, de legalább nincs ufófeje. Az is megtörtént már, hogy egy rakás híres modell festék nélkül, karikás szemmel, bőrhibákkal pózolt egy fotósnak, ráadásul a brit Vogue még le is hozta a képeket.

De ettől függetlenül még egyébként kifejezetten intelligensnek és magabiztosnak gondolt ismerőseim is profi fotóshoz mennek, hogy társkereső vagy álláskereső képet csináltassanak magukról. Mintha az átlagos külső, az intellektus és az elért eredmények nem lennének elegendőek.

Nem tudom, a két trend közül melyik lesz a győztes. Azt sem tudom, mit is kellene pontosan tenni ahhoz, hogy megszabaduljunk a digitálisan rajzolt idegenek uralmától. De már rohadtul elegem van belőlük.