A Francia Nemzeti Egészségi és Orvosi Kutató Intézet (INSERM) követéses vizsgálatában 3083, negyvenöt évesnél idősebb személy vett részt az 1990-es évek közepétől. A kutatás kezdetétől a résztvevőknek kéthavonta fel kellett jegyezniük, hogy 24 óra leforgása alatt mit fogyasztottak, éves átlagban 6 feljegyzés született. 2007 és 2009 között, amikor a résztvevők a hatvanas éveik közepén jártak, vizsgálták mentális és különösen kognitív képességeiket. Ezt követően a résztvevőket három csoportba osztották attól függően, hogy táplálkozásukban mennyire követték a mediterrán étrend szabályait és összehasonlították a kognitív funkcióikat vizsgáló tesztek eredményeit. 

Mindent egybevéve a kutatók nem találtak különbséget azok mentális képességei között, akiknek a táplálkozása megközelítette az ideális mediterrán étrendet, s azok között, akik semmiben sem korlátozták magukat.

"Vizsgálatunk nem támasztja alá azt a feltételezést, miszerint a mediterrán étrend jótékonyan hat a kognitív funkciókra" - hangsúlyozta a kutatásokat irányító Emmanuelle Kesse-Guyot.

Nikos Scarmeas, a Columbia Egyetem docense, aki nem volt részese a kutatásnak, rámutat a vizsgálat korlátaira, egyebek közt arra, hogy csupán egyszer mérték fel a résztvevők mentális képességeit, így nem volt lehetőség nyomon követni, hogy azok rosszabbodtak-e vagy javultak az évek során.

Korábbi vizsgálatok viszont a telítetlen zsírsavakban és rostokban gazdag mediterrán étrend "agyvédő" hatásáról tanúskodtak. Az amerikai közép-nyugaton végzett nagyszabású kutatás során a tudósok arra a következtetésre jutottak, hogy a mediterrán étrend gátolja a szellemi hanyatlást a 60-as éveikben járó személyeknél. Egy manhattani lakosok körében végzett másik kutatás pedig azt mutatta ki, hogy a mediterrán típusú étrend 40 százalékkal csökkenti az Alzheimer-kór kockázatát.