szerző:
Rác András

Nagypénteki körmenet, ima a Sziklamecsetnél, és az egykori heródesi Templom kapuja – szent helyek és jámborok, ahol megismerhetjük a világ működésének titkát.

Majdnem minden hírportál válogat húsvéti, karácsonyi, pünkösdi, vagy éppen ramadani fotókat. Az ünnepek díszlete, kosztümje és gesztusai mind-mind egy születésünk előtti korból származnak, és meg is őrizték a lázas lelkesedésüket, így ősi borzongás fut végig rajtunk. Azok az ősök ugyanis, akik évszázadokon keresztül csiszolták az ünnepek minden elemét, még úgy érezték, hogy a roppant világegyetem közvetlen szomszédai, a világegyetem pedig félelmetes.

Az ünnepek arra jók, hogy ezt az érzést felidézzék, és olyan ügyesen teszik, hogy még nekünk, európaiaknak, akiknek az életéből már jócskán hiányzik a hasonló lelkesedés, végigfut a hideg a hátunkon.

Érdemes élőben is megnézni, és – amennyiben a három nagy világvallásról, a kereszténységről, az iszlámról és a zsidóságról van szó – erre a tavaszi ünnepek a legalkalmasabbak. Látogassunk el Jeruzsálembe, a Kába kőhöz vagy a jordán sivatagba, kiderül, hogy a helyiek minden nap megtartják azokat az ünnepeket, amit mi már csak kiemelt alkalmakkor. Hétköznaponként szakszerűen borzonganak, felöltöznek hozzá. A legtermészetesebb, hogy együtt élnek a világegyetem félelmével. Már-már úgy tűnik, hogy ismerik a világ titkát.

Fontos tanács: szánjunk rá időt. Ne csak rövid szüneteket tartsunk, meg-megállva séta közben, hanem többnyire nyugalomban ücsörgünk egyhelyben, nézelődünk. Inkább ezt a nyugalmat ezt szakítjuk meg kisebb-nagyobb sétákkal, ami a következő ücsörgés helyére visz minket.

Szír keresztények indulnak a nagypénteki körmenetre
©

Jeruzsálem Óvárosában, a Via Dolorosán, vagyis Jézus végső útját kísérő Szenvedés Útján az első állomás az Ecce Homo kápolna. Ez lenne az a pont, ahol valaha a római megszállók erődje állt, ahol börtönbe vetették a Megváltót és a töviskoronát a fejére nyomták. Ma az egyik kápolna udvarán gyülekeznek azok a hívők, akik minden Nagypéntek reggel énekelve és feszületet hordozva elindulnak, hogy újrajátsszák a passió történetét. Akad közöttük római katolikus, de szír, örmény, kopt és etióp is. A körmenet idején mozdulni sem lehet az utcán.

Ferences barátok várják a körmenet kezdetét
©
Két résztvevő, aki nem keresztény
©

Még az Ottomán hódoltság éveiben kaptak muzulmán kísérőt a jeruzsálemi keresztények, azért, hogy megvédjék őket. A hagyomány megmaradt, ma is kísérik a körmeneteket a hagyományos uniformisban, karddal az oldalukon.

Ahol a kereszt állt
©

Ma a Szent Sír-templom magasodik az egykori Golgota fölé, a kereszt helye a görög ortodoxok felügyelete alatt áll. Rögtön a feszület mellett egy nagyobb sziklahasadékot találunk, itt nyílt meg a föld, miután Jézus szenvedésével megváltotta a világot.

Imádkozó Jézus sziklasírja mellett (ma a Szent Sír-templom része)
©
Európai és latin-amerikai hívők térdelnek a megfeszítés helyén (ma a Szent Sír-templom része)
©
Körmenet után
©

A keresztet férfiak viszik be a templomba, de már nők hozzák ki.

Az elmozdíthatatlan létra
©

A Szent Sír-templom főbejárata felett legalább 1757 óta áll a párkányon egy létra, ami bizonyítéka a tragikomikus politikai irigységnek. A templomban most hat felekezet él, s bár mára ritka a nyílt konfliktus, még mindig nem teljes egészében rendezett a viszonyuk. A templomon belül és körül többször tisztázták, mely felekezet, mely lépcső, oltár, falszakasz felett ki rendelkezik, de ez a párkány kimaradt. Így a létre a senki földjén is az érinthetetlenségtől szenved.

Kopt kápolna előtt
©

A Szent Sír-templomba a tető felől is beléphetünk. Ehhez a tetőre kiszorul kopt felségterületen is át kell kelnünk, itt a helyiek egy saját stációval, a passió 9. állomásával dicsekedhetnek – vagyis legalább két 9. stációval kellene számolnunk, hogy jusson egy a koptoknak, és egy a főbejárathoz. Állítólag ekkor botlott meg Jézus a kereszttel harmadszor, és megtámaszkodott. Tenyere helyét az ajtófélfán megjelölték.

A kopt háztetőn
©

Ha a tető felől lépünk be, akkor egy szűk lépcsőn keresztül jutunk le a főbejárathoz.

Főbejárat, ajtófélfa
©

A másik 9. stáció helye.

Megkenetés köve
©

Miután Jézust levették a keresztről, ide fektették testét. A kő, bár eredetiként tisztelik, csak a 19. században került ide.

Valahol az Óvárosban
©

Legközelebb a heródesi Templomhoz

Legközelebb a heródesi Templomhoz
©

A zsidó történelem legnagyobb csapása a jeruzsálemi templom elvesztése, ami még az I. században égett le, amikor a rómaiak bevették a lázadó várost. Azóta a zsidó hívők próbálnak minél közelebb kerülni az egykori Templomhoz. A hatvanas évekig még a ma Sirató Falként (Nyugati Fal) ismert, egykori Templom-hegy sem volt megközelíthető, az ezt követő városrendezéssel nyílt meg az a szakasz, amit ma a képeslapokról is ismerünk. A fal tövében folyó feltárások már megnyitották azt a falszakaszt is, ahol egykor egy kapu várta a zarándokokat, akik a Templomhoz érkeztek – ez ma a föld alatt található, az igazán jámbor asszonyok itt imdákoznak.

Haram Ash-Sharif
©

A Templom-hegy ma a muzulmánokat fogadja, akik nem csupán hasonló mélységgel tisztelik a helyet, hanem ráadásul még azonos hagyományanyag alapján gondolják szentnek. A hegy alapját képező szikláról a zsidók úgy vélik, innen teremtette a világot az Úr, majd később az ősatyák is itt mutatták be áldozataikat, sőt, Ábrahám is itt ajánlotta volna fel fia, Izsák életét, hacsak nem jelenik meg csodálatos módon a kos, aki megváltotta Izsák életét.

©

A Sziklamecset kupoláját több mint 8 millió dollár értékű arany burkolja, a nyolcszögletű épülettesten pedig szemkápráztató kék mozaikművészet tündököl.

Jámborak és koldusok a Templom-hegyen
©
Jámborak és koldusok a Templom-hegyen
©

Az aranykupolás Sziklamecset alapzatán még egy fontos esemény történt: Mohamed próféta paripája innen rugaszkodott el, amikor a mennybe vágtatott.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Hogyan kapta a nevét a Monty Python? Eric Idle így emlékszik

Hogyan kapta a nevét a Monty Python? Eric Idle így emlékszik

Saját testénél kisebb csövön is átfér a kínaiak új robotja

Saját testénél kisebb csövön is átfér a kínaiak új robotja

Drámai adat jött Brazíliából, hihetetlen sebességgel irtják az erdőket

Drámai adat jött Brazíliából, hihetetlen sebességgel irtják az erdőket

Tízezrével hullanak el a madarak a klímaváltozás miatt

Tízezrével hullanak el a madarak a klímaváltozás miatt

Változás jön a Chrome böngészőbe, lelövi a Google az alkalmazásokat

Változás jön a Chrome böngészőbe, lelövi a Google az alkalmazásokat

Huszonöt év után lett kupagyőztés az FTC jégkorongcsapata

Huszonöt év után lett kupagyőztés az FTC jégkorongcsapata