HVG Extra Pszichológia
HVG Extra Pszichológia

Mindannyian tudjuk, hallottuk, hogy semmilyen film, rajz nem helyettesítheti a gyerek számára azt az élményt, mint amikor felolvasunk neki. Mi zajlik pontosan a gyermekben, mi az, amivel ilyenkor a felnőttkor feszültségeinek feldolgozását is megalapozza?

A gyermek a mesehallgatás során nemcsak a mesélő szülőre, hanem befelé is figyel, lelki szemei előtt megelevenedik a történet, és saját vágyainak megfelelő fantáziaképet alkot. Mesehallgatás közben nagyon intenzív belső munkát végez, elképzeli, amit hall, és belső illusztrációban megrajzolja saját történetét. Ez segíti őt a felgyűlt feszültségei, negatív érzései miatt érzett bűntudata feldolgozásában, és azoknak a félelmeinek a megszelídítésében, amelyeket nem tudott vagy még nem mert megfogalmazni.

Személyes kapcsolata a mesélővel segíti abban, hogy érzelmi biztonságban érezze magát, ellazuljon, átadja magát annak a lebegő tudatállapotnak, amelyben a belső képvilágát megelevenítheti, és létrehozhatja a belső mozit.

A gyermek a feszültségeinek és a külső világ hatásainak feldolgozását belső képek segítségével végzi. Az álomképek és minden olyan tevékenység, ami fantáziatevékenységet indít be, belső képalkotással jár együtt, így a játék, a mese, az álmodozás és később az olvasás is.

Belső képkészítés
©

A belső képkészítés folyamatát elaborációnak, feldolgozásnak nevezzük, ami a külvilág eseményeinek és az emlékezetünkben tárolt információknak, az érzelmi feszültségeknek az eredményes feldolgozása, beépítése a személyiségünkbe. Az elaborációban gyökerezik a művészi tevékenység is, mivel az alkotó kidolgozza magából a feszültségét, szorongásait. A belső képalkotás gyógyító hatású, a relaxációs és imaginációs technikák és terápiák is ezt az állapotot teremtik meg.

Belső képek

A feldolgozóképesség gyermekkorban alakul ki, a gyermek a belső képeknek a segítségével feldolgozza feszültségeit és vágyait. A belső képkészítés úgy történik, hogy a gyermek a látott, hallott és érzékelt dolgokat rögzíti, majd pozitív vagy negatív érzelmi színezettel látja el. Ezeket a képeket elő tudja hívni akkor, amikor szüksége van rá.

A belső képeknek erős az érzelmi töltetük, összekötik a gondolatokat az érzelemmel. A tárgyállandóság kialakulása után, az első életév körüli időszakban jelennek meg, amikor a gyermek már megérti, hogy a tárgyak akkor is léteznek, amikor nem észleli őket. Ekkor a külső képet belsőleg is meg tudja alkotni, ez ad lehetőséget az érzelmi leválásra, mivel az anya belső képe is alkalmas a stabil érzelmi biztonságot megteremteni.

Ami odabent történik
©

A mese képekre és szimbólumokra fordítja le a világ jelenségeit, ezáltal lehetővé teszi a tudattalan feszültségek levezetését. A gyermek így lehetőséget kap a mese cselekményén keresztül a szorongások feldolgozására is. A mese azon keresztül fejti ki hatását, ami nem látható módon, odabent történik. A gyermekben eredendően megvan az a képesség, hogy szorongásait a belső képek segítségével oldja, és a belső képkészítés felnőttként is segíteni fogja a problémák feloldásában.

A mesélő hanglejtése

A képzelet nemcsak a mesében, hanem a rajzolásban, az építő, mozgásos és szimbolikus játékokban is nagyon fontos. A képzelet működéséhez a gyermeknek számos emlékképre, tapasztalatra és átélt élményre van szüksége, ahhoz, hogy ezek segítségével új képek jöjjennek létre. A képzeletet nem az értelem, hanem az érzelem irányítja. Az óvodáskorra az alkotó, produktív képzelet a jellemző, ekkor a gyermek fantáziája gazdag és csapongó, és az ismeretek hiányossága miatt a valóságos és képzeleti képek összemosódnak.

A mesélő szülő vagy pedagógus úgy segítheti ezt a folyamatot, hogy ő maga is beleéli magát a történetbe, odafigyel a hanglejtésére, a mesemondás vagy olvasás ritmusára. A mese dallama könnyen átalakul képpé, és a belső képkészítés folyamatában lehetővé válik az érzelmi azonosulás a számunkra kedves hőssel.

A képzeletet az érzelem irányítja
©

Minél ráérősebben, dallamosabban mesél a szülő, miközben maga is belső képet készít a meséhez, annál kidolgozottabb lesz a gyermek belső képe is. Ehhez nem kell tudatos erőfeszítés, a gyermek úgy éli meg ezt a folyamatot, hogy a belső kép magától, spontán módon megjelenik.

A látomás gyújtópontjában

Ha a gyermeket a televízió elé ültetjük, egyrészt megfosztjuk a mozgás lehetőségétől, hogy ennek segítségével feldolgozza az élményeit, másrészt pedig a külső kép által blokkoljuk a belső képkészítést is. Külső képnek számít a leporellóval, bábbal illusztrált mese, de a rajzfilmes adaptáció is. Fontos a tévénézés korlátozása, mivel a gyerek életkori sajátosságai szempontjából fontosabb, hogy a szabad levegőn minél többet mozogjon, mesét hallgasson és szabadon játsszon. A mesehallgatás olyan tevékenység, olyan belső igény, ami semmivel sem helyettesíthető.

Az utóbbi évtizedben számos kutatás kimutatta, hogy ha valakit nem engednek álmodni, akkor nehézségekbe fog ütközni a valóság problémáinak feldolgozásakor is. „Egyszer talán kísérleti úton ugyanezt a mesékkel kapcsolatban is ki fogjuk tudni mutatni: hogy sokkal rosszabb azoknak a gyermekeknek, akik nem részesülnek abban, amit a mesék nyújtanak, akiknek a mesék nem segítenek, hogy tudattalan feszültségeiket a képzeletükben dolgozhassák fel” – mondta korábban Bruno Bettelheim mesepszichológus.

Mágia Szutra című írásában Hamvas Béla az imagináció szót életképzeletként határozza meg, és szerinte az imagináció az a hely, ahol test, lélek és szellem találkozik. Az imagináció látomás, de az ember azzá válik egy idő után, ami a látomásának gyújtópontjában áll. Az élettervünket nem ésszel, hanem a képzeletünkkel teremtjük, azokkal a képekkel, amelyeket magunkba fogadtunk, és amelyeket meg szeretnénk valósítani.

Szülőként, pedagógusként a mesékkel meg kell adnunk a gyermekünknek azt a lehetőséget, hogy a belső képei segítségével a saját világa varázslójává váljon. Csodálatos az, hogy képzeletben megalkothatjuk az élettervünket, ezáltal válik az imagináció varázslattá. Ahogy Hamvas Béla írta: „Az vagyok, amit (akit) imaginációm varázsol, vagyis amit (akit) életképzeletemmel magamnak szánok, és amire magamat méltónak találom.”

Kádár Annamária gyerekpszichológus


Hogyan lehetséges, hogy a gyerekkori mesélések élménye akkor bújik elő, amikor a legnagyobb szükségünk van rá? Miért állítja ezt egy édesanya, aki mindhárom gyermekének külön is mesélt? Olvassa el ismeretterjesztő cikkünk szubjektív párját a wmn.hu-n!



Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!