„Ha igazán szeretnél, akkor rendet raknál a kedvemért.”

Sokaknak lehet ismerős ez a szemrehányás, de kevesen boldogulnak a helyzettel.

Tudományosan annyiban támasztható alá ez a nézet, hogy sok országban társadalmilag kívánatosabb a rendezett környezet – derül ki a Spektrum der Wissenschaft német folyóirat összefoglalójából.

Kísérletekkel bizonyította ezt Terrence Horgan amerikai pszichológus és néhány kollégája, amikor tesztalanyaikat egy nagyon rendezett és egy nagyon rendetlen irodában vezették körbe.

A feltehetőleg ott dolgozó kutatókat látatlanban jellemezve az alanyok kevésbé lelkiismeretesnek, kevésbé szociálisnak, sőt egyenesen neurotikusabbnak tartották a rendetleneket, mint a többieket.

Közben azonban alig van tudományos bizonyíték arra, hogy a rendezett környezet valóban boldogabbá vagy nyugodtabbá teszi az embereket. Ahhoz is kevés a támpont, hogy a férfiak vagy a nők rendetlenebbek-e.

Az viszont igaz, hogy mivel továbbra is a nőkre jut a házimunka nagyobb része, ők azok, akik erősebben szembesülnek a rendre vonatkozó társadalmi elvárásokkal – véli Julia Bellabarba német pszichológus és párterapeuta.

Sok más személyiségjegyhez hasonlóan a rendszeretet is gyermek- és fiatalkorban alakul ki, örökletes és környezeti hatásokra.

Később ez már nehezen változik, bár nincs hiány arra vonatkozó szakértői tanácsokban, hogyan tehet valaki apró lépésekben nagyobb rendet a környezetében és az időbeosztásában.

A szinte közhelyes, bár praktikus útmutatások példái: érdemesebb naponta pár percen át rendet rakni, mint soká halogatni egy többórás akciót, vagy könnyebb a rendcsinálás, ha mindennek megvan a saját, állandó helye.

Ami azonban a párkapcsolatot illeti, a rendcsinálás is azok közé az ügyek közé tartozik, amelyekben néhány konfliktust érdemes rendezni, a többi felfogásbeli különbséggel pedig meg kell tanulni együtt élni. 

Keresse a HVG Extra Pszichológia magazin legfrissebb számát az újságárusoknál vagy rendelje meg!