Centrifuga, pogácsa, gáz: mi kell az atombombához, mi volt a célpont Iránban?
Saját fejlesztés és illegális import is kellett hozzá, de Irán valóban elég közel jutott a nukleáris fegyverhez.
Felpaprikázva sok minden jobban megy – állapította meg Heather Lench pszichológus, a texasi A&M Egyetem professzora nemrég.
Kutatótársaival olyan kísérleteket végzett, amelyek jelezték: egyes negatív érzelmek, főképp a düh, jobb eredményekhez vezetnek bizonyos feladatok teljesítésekor.
A kísérleti alanyokból (több mint ezer emberből) különféle érzelmeket váltottak ki, a harag mellett például vidámságot, szomorúságot, illetve egyeseknek semleges érzelmi állapotban adtak feladatot.
A szórejtvények vagy videójátékok során mérhető volt, hogy a dühös alanyok gyorsabban, illetve jobban oldották meg a feladatot, sőt némelyek még csaltak is a sikerért.
Hasonló következtetésre jutottak a kutatók, amikor a témájuk szempontjából újraelemeztek olyan felméréseket, amelyek a 2020-as amerikai elnökválasztás előtt készültek.
Ezekből azt olvasták ki, hogy azok a polgárok, akik előre tudták, hogy mérgesek lennének, ha nem a jelöltjük nyerne, biztosabban elmentek szavazni (kíváncsiak vagyunk, mi történt a mostani választáskor).
Lench szerint ez is azt mutatja, hogy a harag segíti a nehezebben elérhető célok teljesítését, bár könnyebb feladatok (például a kísérletben szereplő egyszerűbb videójáték) esetében nincs különösebb szerepe.
Keresse a HVG Extra Pszichológia magazin legfrissebb számát az újságárusoknál vagy rendelje meg!
