Gazdasági válság ide vagy oda, az olasz divattervező luxuscég, a Brioni az eddigi legdrágább férfiöltönnyel rukkolt elő. A darabok méretre készülnek, ritka és érdekes anyagokból, az áruk pedig 4 és 9 millió forint körül mozog.
 
„Az időzítés nyilván nem volt a legjobb...” - jegyzi meg a cég igazgatója, Andrea Perrone a Wall Street Journal (WSJ) című amerikai napilapnak. A tulajdonosok azonban abban bíznak, hogy a Brioni attitűdje pozitív üzenetet küld a vevőknek, és tanúsítja, hogy a cég nem hajlandó alkut kötni, ha a minőségről van szó.

A Brioni nincs egyedül. Amíg a kereskedők többsége meghúzza magát az elhúzódó válság miatt, egy maroknyi luxuscég folyamatosan új és méregdrága termékekkel bombázza a legfelső tízezret. Az ősszel a francia Hermés cég rukkolt elő olyan selyemsálakkal, amelyeket Josef Albers művész inspirált, és amelyeken 2800 dolláros árcímke (650 ezer forint) fityegett, ami még amerikai viszonylatban is drága. A Van Cleef & Arpels ékszerész üzletlánc sem tétlenkedik, a múlt hónapban dobta piacra a 120 darabos Les Jardins kosztüm ékszerkollekcióját, amelynek néhány darabja 2,5 millió dollárt (fél milliárd forint) kóstált. A Kiton olasz luxusruhalánc is nemrég jelentette be, hogy 8000 dolláros (1,8 millió forint), sportos kasmírkabátok várják a vevőket a boltokban.

Ezek az áruk és az árkalkulációk természetesen már tervben voltak, mielőtt az ősszel a fogyasztók száma meredeken megfogyatkozott - de a cégek nyugodtak a válságot illetően, mert a célcsoport, a legvagyonosabb 2 százalék még mindig vásárol, ha kevesebbet is, mint korábban.

A luxusmárkák sorsa igazából attól függ, hogy hol állnak a luxuscikkek hierarchikus ranglistáján. A Bain&Co, az egyik vezető pénzügyi konzultációs iroda szerint a luxuscikkek piaca ugyan 7 százalékkal zsugorodik majd, de a piac legfelsőbb részének bevétele, amely durván 70 cégből áll (a Hermés és a Brioni is köztük van), valószínűleg emelkedni fog, igaz, valamivel lassabban, mint a 2008-as 8 százalék.

„Meglehet, a gazdag emberek manapság nem vásárolnak annyit, mint régen, ennek ellenére nem fogják lejjebb vinni az életszínvonalat, amelyen élnek” - mondja a WSJ-nak Claudia D'Arpizio, a Bain&Co munkatársa. A cég jóslata szerint a luxuspiac alacsonyabb régiójában lesznek kézzelfogható változások, a felső középosztály márkáinál és az olyan márkáknál, mint a Gucci és a Louis Vuitton, amelyek a háromnegyedét jelentették a luxuspiaci forgalomnak 2008-ban.

A Deutsche Bank pénzügyi szakértői is hasonló véleményen vannak. Szerintük a 2009-es év még mindig a növekedésé lesz az olyan luxuscégek esetében, mint amilyen a Hermés, ám az összes többi cégnél (Henessy, Möet, Louis Vuitton) csökkenés várható majd. „Ez azért van, mert amíg a felső középosztály azért csökkentette a kiadásait, mert a bevételei is csökkentek, a felső tízezernél más a helyzet, ők mindössze bűntudatból nem vásárolnak, de ennek a gátlásnak a feloldása a reklámozók feladata” - mondja Carl Steidtmann közgazdasági szakértő a Deloitte LLP pénzügyi konzultációs irodától, aki szerint a reklámozás most fontosabb, mint valaha.

Ezt igazolva a De Beers gyémántbányász és ékszerkereskedelmi cég éppen mostanában módosított a reklámjain: „Kevesebbet, de szebbet.” Azokat a dolgokat, amelyek időtállóak, jobban értékeljük, mint azokat, amelyek eldobhatóak” - indokolja a változást Stephen Lussier, a De Beers csoport igazgatója a WSJ-nak, és nyilvánvalóan igaza van, hiszen a Les Jardins ékszerkollekció bemutató napja december 1-jére esett, amikor óriásit zuhant a tőzsde, és az amerikai kormány bejelentette, hogy az ország gazdasági válságba zuhant. Stanislas de Quercize, a Van Cleef & Arpels vezérigazgatója ennek ellenére nem bánta a fekete dátumot. A fényűző vacsoraparti a New York-i Plaza Hotelben még mindig elsőbbséget élvezett, és a cég néhány darabot el is adott az ékszerekből ott helyben. Az amerikai elit megvigasztalta magát egy kis csecsebecsével.

Krisztina O'Brien