Március 21-én a kora hajnali órákban érkezik vissza látszó évi útjáról a Nap a Kos csillagképbe eső Tavaszpontba, anonnan az elmúlt év március 20-án pályájára indult. Ismét eltelt egy tropikus esztendő, az északi félgömbön tavaszi napéjegyenlőségnek, a délin őszi napéjegyenlőségnek nevezik. A két féltekén ez a csillagászati tavasz, illetve a csillagászati ősz kezdete is egyben.

Wikimedia (Creative Commons)

A hosszú tél után sokunk számára ez az év egyik legreménytelibb, a tavasz kezdetének napja, amelyhez számos, főként az újjászületésre vonatkozó elgondolás társul. Az is eléggé közismert és valamiként szerepel is tavaszi várakozásaink között, hogy a napéjegyenlőséget hamarosan követi az igen gyakran még márciusban, sok esetben pedig csak áprilisban beköszöntő húsvét. Az ünnepnek ez a naptári mozgása sokakat zavarba ejt. Mi köze a napéjegyenlőségnek a húsvéthoz és miért ez a mozgás? - teszik fel gyakran ezt a kérdést. Minthogy a húsvét-dátum meghatározása körül már az ősegyházban is nagy viták voltak, bizonyos esetekben pedig még napjainkban is vitatott a dátum, érdemes áttekinteni azokat a körülményeket, amelyek ehhez a helyzethez vezettek. Annál is inkább, mivel a hazai népszerűsitő irodalom még számos részletkérdés magyarázatával adós ebben a kérdésben.

További részleteket ebben a kérdésben a Magyar Amatőrcsillagászok Baráti Köre oldalán talál Schalk Gyula tollából, kattintson!