Több mint tízezer évvel ezelőtt is éltek emberek az Amazonas nyugati vidékén a legújabb felfedezések szerint. Korábban azt feltételezték, hogy a Bolíviában lévő területekre a kedvezőtlen környezeti adottságok miatt alig települtek be vadászó és gyűjtögető társadalmak. Most azonban több száz, fűvel benőtt földkupacot találtak, amelyeknek keletkezését eddig többek között a termeszek és az erózió számlájára írták.

A kutatók viszont most rájöttek, hogy e kupacok közül három olyan vízicsigák héjából áll, amelyeket valószínűleg telepesek hagytak hátra a korai holocén korszakban, mintegy 10 400 évvel ezelőtt.

"Ezek a kupacok vagy szigetecskék szinte kizárólag egymáshoz tapadt csigaházakból állnak. Olyan csontokból, héjakból és földből felépülő kőzetkupacok, amelyeken ma trópusi fák és növények élnek" - mondta el Rainer Hutterer, a bonni Alexander Koenig Zoológiai Kutatóintézet munkatársa, aki archeozoológusként vizsgálta a talajmintákat. A Berni Egyetemen dolgozó Umberto Lombardo vezette szakértőcsoport a PlosOne című online szaklapban mutatta be eredményeit. 

Hutterer a mintákat részben savval kezelte, hogy elérje a csontokat és a héjakat, eközben talált kis emberi csonttöredékeket is. "Minden széttört, az emberek ugyanis mindent megettek és mindent felhasználtak. Gyakran csak apró törmelékek maradtak. Ez detektívmunka, de hát éppen ezért archeozoológia" - mondta el a szakértő.

A tudósok szerint a kis halmok két fázisban keletkeztek. Az alsó réteg főként csigahéjakból áll, a fölötte lévő pedig szerves anyagból, kerámiatöredékből, csontszerszámokból és emberi csontokból. A két réteget egy égetett agyag és föld alkotta vékony sáv választja el. 

Két csigaházhalmaz radiokarbonos meghatározása segítségével nyilvánvalóvá vált, hogy ezt a régiót már 10 400 éve, a korai holocén korszakban emberek lakták. A kutatók feltételezése szerint a telepesek a klímaváltozás miatt hagyták el a régiót.