Nagy Iván Zsolt
Nagy Iván Zsolt

Iván bá’ nem tudott aludni, és egy gyenge pillanatában levelet írt tanítványának.

„Mester, ugye nem megy el?” – U Máté kiáltása szombat éjszaka harsant fel a Darázsban, miközben a hollandok éppen a harmadikat rúgták a megalázott braziloknak, akik 1940 óta először kaptak ki egymás után kétszer hazai pályán, Scolari edző pedig a tenyerébe temette arcát, és szeme előtt megjelent a bukott fociedzők Mekkája: Budapest.

A meccset egyébként 2-0 után már nem nagyon néztük, inkább csocsóztunk, bár Dr. Másrészt javasolta, hogy valami intellektuális kihívást válasszunk, például snapszerozzunk, de aztán valaki azt mondta, talán lejön pár nb1-es játékos is, így a bonyolultabb dolgokról lemondtunk. Ekkor gurult be aztán a harmadik gól, és jött Zsolti is a hírrel, hogy az argentin kapitány bejelentette, akkor is lemond, ha vasárnap nyernek a döntőben. Itt kiáltott fel aggódva Máté: akkora sztár vagyok, de azért ugye nem megyek el se Rióba, se Buenos Airesbe edzőnek, ha hívnak?

Rossz kedvem lett a kérdéstől, közben már a hollandok is az érmeiket vették át, inkább hazaballagtam. Aludni sem tudtam azonban, ez a kedves gyerek járt a fejemben, meg az ő aggódása, hogy elhagyom a zsidi kispadot, meg úgy általában minden, ami foci. Felkeltem, odaültem a laptophoz, gondoltam, megnyugtatom. Vagy csak egyszerűen adok neki egy kedves pofont: ébredj!

Kedves Máté!

Tudod te, mi volt ennek a csodás világbajnokságnak a legtragikusabb pillanata? Az, fiam, amikor úgy tíz napja egy meccs szünetében átkapcsoltam a Duna tévére, ahol éppen a Fradi szívott 1-0-ra a máltai bajnokság hatodik helyezettjétől. A máltai, Máté! És vezettek a magyar nemzetlegenda ellen. És tudod mit, legyen. Vezessenek. Vezetett már magyar válogatott is Hollandiában, megesik az ilyesmi jobb helyeken is. De a játék! Vagy az a valami, ami a pályán volt.

Nem megyek el, Máté sehova, mert nem is hívnak. Még a méltán híres grönlandi Kissaviarsuk-33-hoz sem. Mi, magyarok, még mindig hisszük, hogy a fociban mi vagyunk a kiválasztott nép, és csak a Megváltó kell, de el fog jönni, és hozzánk fog eljönni.

De nem jön, Máté! Mi még mindig Száguldó Örnyagozunk, meg Fekete Párducozunk és Szőke Sziklázunk, profétáink vannak, de nincs egyetlen csatárunk, aki eltalálná a kaput, vagy védőnk, aki beérne egy hatodikos gyereket. Aki meg mégis képes erre, és legalább az átlagos szintet megüti például a Bundesligában, az már nem jön haza. És én megértem.

A mi sztárjaink nem a foci sztárjai, hanem a magyar foci sztárjai. Mert van a futball, Máté, és van a magyar futball. Előbbi egy csoda, a másik megélhetési bűnözés. És sokan megélnek belőle. Nemrég kimentem a Göd-Szigetmonostor meccsre. Kedves élmény volt, sok góllal, de főleg sok bénázással. Aztán hazajöttem, és megnéztem két nb1-es meccset, és hidd el, nem volt különbség. De volt stadion (és egyre több, és egyre nagyobb, és egyre többet kell tapsolni érte), meg volt közvetítés közpénzből, és persze voltak „szakértők”, akik elmondták, mennyire ígéretes ez az egész. Közben néző meg annyi volt, mint pár órával korábban a szakadó esőben Gödön.

Olyanok vagyunk a fociban, Máté, mint voltak az emberek Romániában még 1989 előtt. Tudták, hogy van egy világ a határokon kívül, nézték a tévében, amikor nézhették, közben azt magyarázták nekik, hogy ez csak hazugság, ilyen nincs, és az a jó, amiben ők élnek. Aztán, ha valaki mégis kijutott oda, már nem akart visszamenni, mert rájött, hogy ez egy létező világ.

Ez a magyar foci is. Nézd a vb-t, mentsd le a meccseket, és hidd el, hogy van futball még Iránban, Algériában és Costa Ricán is. Hogy az ötven méterest passzt le lehet venni, hogy a kapásból kapura lőtt labdából lehet gól is, nem csak taccs, és hogy máshol a kommentátor nem mondja „érthetőnek”, ha harminc perc futás után a játékosok elfáradnak.

A közönség meg, igen, a közönség követel, tombol vagy hisztizik, de főleg focit akar. Nálunk egy szerencsétlen kazah válogatott ellen is az jutott eszébe kétszáz embernek, hogy „Vesszen Trianon, és hogy lesz még Erdély Magyarországé”. És senki sem mondta nekik, hogy srácok húzzatok haza, a válogatott tagjai meg ezekhez mentek oda pacsizni, mert végre leverték az ellent.

Emigrálj, Máté, ha focizni akarsz, vagy maradj, ha úgy akarod, de akkor inkább menj „Itt a piros! Hol a piros?”-ozni, mert könnyebben leszel világsztár. És gyűjts pénzt, sokat, és vegyél egy nagyobb tévét, aztán meg még nagyobbat, mert akkor legalább látni fogod a csodát, amit ez a sport nyújtani tud, és amit ettől a vb-től ismét megkaptunk!

Iván bá’

Ui. Holnap persze gyere edzésre, ezt a levelet meg töröld ki. Ha hivatkozol rá, letagadom. Mert azért mégis csak meg kell élni, és amíg van MLSZ és kormány, mi meg is élünk a magyar fociból.

Mi a Brazil kör?

Ami a grundfociban egy hétérintéses, dekázós trükk (jobb láb - jobb térd - jobb váll - fej - bal váll - bal térd - bal láb), az a hvg.hu-n egy elemzői törzsasztal: minden egyes játéknapon a hét "elemzőnk" egyike megmondja a tutit.

Eddigi kommentárok:

0. nap: Megmondó embereink bemutatkoznak

1.nap: Felcsútról a fogdába (Aranka, a játékosmegfigyelő)

2. nap: Minél hamarabb felejtsük el a holland-spanyolt! (U Máté)

3. nap: A Schmitt Pál-ösztöndíj és a kapusok (Iván bá’)

4. nap: Haragban a világgal (Kocka, a filmkritikus)

5. nap:"Pepe don't preach" (Zsolti, a csapos)

6.nap: Beckhamné, Céronaldoné, Müllerné, Béláné (A focistafeleség beszól)

7. nap: A spanyolok egyrészt azért estek ki, mert (Mr. Másrészt)

8. nap: A játékosmegfigyelő akcióba lendül (Aranka)

9. nap: Costa Ricaról időben vették le a fedőt (U Máté)

10. nap: Pintér Attila, sálálála (Iván bá')

11. nap: Ezt még Cé Ronaldo is megkönnyezte volna (Kocka, a filmkritikus)

12. nap: Így nem örültem még semminek és nem fájt még semmi (Zsolti, a csapos)

13. nap: A dánok nélkül se só, se kés, se dinamit (Csabi, a dán drukker)

14. nap Lehet-e Suárez rektor a TF-en (Iván bá)

15. nap Ruszkik, haza (Aranka)

16. nap Beütött a Döme kedvence (U Máté)

17. nap: Miért lett volna kívánatos, hogy kiessen Brazília? (Dr. Másrészt)

18. nap: Szívből utálom a nagyokat (A csivavás hölgy)

19. nap: A ti feketéitek a mi feketéink (Zsolti, a csapos)

20. nap: Az előzetesek mindig hazudnak (Kocka, a filmkritikus)

21. nap: Magyarinho, a majdnem egyes (Iván bá')

21. nap: Brazil kör extra: Az MTVA jelenti

22. nap: Dr Másrészt Nagy Csalódása

23. nap: Örüljön James, hogy előbb copacabanázhat (U Máté)

24. nap: Most kit szeressek? (Csivavás hölgy)

25. nap: "A civilek félreértése, hogy a bírói hiba gáz" (Zsolti, a csapos)

26. nap: A nagy leszámolás - A Wundermannschaft visszavág (Kocka, a filmkritikus)

27. nap: 7-1 után marad a munkahelyváltás ( Dr. Másrészt)

28. nap: Igenis van Fifabűnözés, Fifabűnözés! (Aranka, a játékosmegfigyelő)

29. nap: U Máté szerint bunda volt (U Máté)

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Mészöly: A labdarúgás nem halt meg Magyarországon

Mészöly: A labdarúgás nem halt meg Magyarországon

Kívánja a havat ez az éppen eladó hernyótalpas Suzuki Jimny

Kívánja a havat ez az éppen eladó hernyótalpas Suzuki Jimny

Orbán kedvenc sportújságírója gyurcsányozva mondja el, miért kell a Puskás Aréna

Orbán kedvenc sportújságírója gyurcsányozva mondja el, miért kell a Puskás Aréna

Rácsodálkozott a CEU-t bíráló trollokra az osztrák Kurier

Rácsodálkozott a CEU-t bíráló trollokra az osztrák Kurier

Ronaldinho Budapestre jön

Ronaldinho Budapestre jön

Most akkor túl drága volt vagy megéri majd az árát a Puskás Aréna?

Most akkor túl drága volt vagy megéri majd az árát a Puskás Aréna?